A mai magyar liráról

Részlet a könyvből: Ujabb irodalmunknak örök, visszatérő gondja: tud-e és hogyan kapcsolódni Európához? Hazaiság és európaiság kapcsolata kiváltképp szorongató kérdés oly irodalmakban, mint a miénk is: értékeink javarészétől, egészen a legujabbakig, elválhatatlan a mondanivalónk, stilusnak és nyelvnek nemzeti jellege. A réginek és népinek, a történelmi emlékezetnek mindig nagy szerep jutott s a nemzeti jellegü müvészet kimunkálásában legtöbb részt sokáig épp a lira - irodalmunk "avantgarde müfaja" vállalta magára. Ezért is tünik a mi liránk a modern nyugati fejlemény - Mallarme és Rilke, Apollinaire és Eliot müve mellett - tulzottan is nemzetien sajátosnak: lassu fejlődésünek és hagyományosnak. Ám ami elmaradás, legalább annyira előny és esély is. A magyar költészet fő irányaiban mindig megőrizte nemzeti-népi mondanivalóit és ezzel együtt a jelentéssel biró logikus kifejezés jogát. Értelemnek, közvetlen élményszerüségnek és tárgyias leirásnak akkor is helyt adott, amidőn az "uj horizontok" és "uj ingerek" meghóditása a magyar irodalomnak is feladatává vált.

Mutass kevesebbet