Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A marxista-leninista esztétika alapjai

A marxista-leninista esztétika alapjai - Kagan, M. Sz. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Wintermantel István, Ujhelyi Gabriella
Borító tervezők:
Szántó Tibor
Kiadó:
Kossuth Könyvkiadó
Kiadás éve:
1978
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Ságvári Nyomda
Nyomtatott példányszám:
5.500 darab
ISBN:
9630911981
Kötés típusa:
kemény papírkötés, kiadói borítóban
Terjedelem:
546 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
0.80kg
Kategória:
Előszó 5
Bevezetés 7
Az esztétika mint tudomány 9
Az esztétika mint a valóság esztétikai elsajátításáról szóló tudomány 9
Az esztétika mint a társadalom művészeti tevékenységéről szóló tudomány 13
Az esztétika módszertana és kapcsolata más tudományokkal 15
Az esztétika gyakorlati jelentősége 22
A marxista-leninista esztétika helye az egyetemes esztétika gondolkodás történetében 30
A marxista esztétika kialakulása 30
A marxista esztétika további fejlődése 33
A marxista-leninista esztétika dialektikus materialista módszere 37
A szisztémás szemlélet a marxista esztétikában 41
A logikai és a történeti szemlélet egysége a marxista esztétikában 44
A marxista-leninista esztétika tudományos objektivitásnak és pártosságának egysége 48
Az esztétikai értékek dialektikája 51
A világ esztétikai elsajátítása 53
Rövid esztétikatörténeti kitérés 53
Az esztétikai viszony biológiai származtatásának bírálata 56
Az esztétikai tudat előtörténete 59
Az esztétikai viszony mint az értékorientáció egyik sajátos iránya 61
A világhoz való esztétikai viszony kialakulása 66
A tartalmas forma mint az esztétikai érték hordozója 70
A világ esztétikai elsajátítása (folytatás) 75
Az esztétikai szituáció 75
Az esztétikai viszony érzelmi-értékelő jellege 77
Az esztétikum mint a valóság és az eszmény viszonya 80
Az individuális és a társadalmilag meghatározott, a viszonylagos és az abszolút dialektikája az esztétikai szférában 85
A világ esztétikai elsajátítása mint az értékek szerinti tájékozódás dinamikus rendszere 88
A szép és a rút 97
Általános meghatározások 97
A szép és a rút az emberben 98
A szép és a rút a természetben 103
A szép és a rút a tárgyak világában 106
A szép és a rút a művészetben 108
A fenséges és az alantas 113
A minőség és a mennyiség dialektikája a fenségesben és az alantasban 113
A valóságos és az eszményi dialektikája a fenségben és az alantasban 116
A fenséges és az alantas a művészetben 120
A fenséges és az alantas a modern művészeti kultúrában 125
A tragikum és a komikum 129
A tragikus lényege 130
Pesszimista tragédia és optimista tragédia 134
A komikum lényege és fő formái 140
A komikum lehetőségei a különböző művekben és műfajokban 145
Az esztétikai és a művészi 149
Az esztétikai tudat és a művészi tudat 149
Az esztétikai tevékenység és a művészi tevékenység 151
Az esztétikai nevelés és a művészeti nevelés 155
A nép esztétikai és művészeti nevelésének történelmi jelentősége a kommunista társadalom építésének korszakában 160
A világ művészeti elsajátításának dialektikája 167
A művészet eredete 169
A művészet eredetének problémája az esztétikai gondolkodás történetében 169
A művész eredetét vizsgáló kutatás módszertani elvei 171
A művészi-képszerű gondolkodás kialakulásának történelmi folyamata 173
A művészeti és a vallásos tudat 178
A munka és a művészi alkotás 180
A primitív művészet szerepe az emberré válás folyamatában 182
A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi tartalom felépítése 188
A művészi alkotás további társadalmi sorsa 188
A művészeti tevékenység szerkezeti elemzése 191
A művészet szerkezete. A művészi tartalom felépítése 193
A művészet tárgyának problémája 193
A művészi tartalom ismeretelméleti oldala 199
A művészi megismerés módja 202
A művészi tartalom értékelméleti oldala 204
A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi forma szerkezete 212
A művészet alkotói aspektusának általános jellemzése 212
A művészet teremtő képessége mint a valóság képi modellezése 213
A művészet teremtő képessége mint művészi szerkeszts 220
A művészet kommunikatív jelaspektusa 224
A művészet struktúrájának morfológiai dinamikája 227
A művészet morflógiája 230
A művészet morfológiájának problémája az esztétika történetében 230
A művészeti ágak osztályozási elvei 234
Az ábrázoló és a nem ábrázoló művészetek 241
Egyfunkciójú és kétfunkciójú ("alkalmazott") művészetek 244
A művészet morfológiája (folytatás) 249
A művészi alkotás többelemű formái 249
A művészeti ágak minőségi meghatározottsága és kölcsönhatásuk problémája 255
A művészeti ágak műnemek szerinti differenciálása 261
A műfaj mint művészi morfológiai kategória 267
A művészi kommunikáció dialektikája 273
A művészi kommunikáció mint információs rendszer 275
A művészi kommunikáció elemzésének metodológiai elvei 275
A művészi alkotó munka mint a rendszerelemzés tárgya 277
A műalkotás mint a művészi információ hordozója 280
A művészi befogadás és belső felépítése 281
A művészet funkcionálása mint a szociális szerepek rendszere 284
A művész 286
A művész mint egyéniség 286
A művész személyiségének struktúrája 289
A tudatos és a tudattalan a művész személyiségében 295
A művész tehetsége és annak jelentősége az alkotás folymatában 298
A művészi tudás, annak szerepe az alkotás folyamatában és struktúrája 302
Az alkotói módszer mint a művészi tevékenység "algoritmusa" 304
A művészi alkotás folyamata 309
A műalkotás elgondolása 309
Az elgondolás anyagi megtestesülésének folyamata 314
A forma aktivitása az alkotói folyamatban 318
A műalkotás 323
A műalkotás tartalma és formája 323
A műalkotás tartalmának felépítése 324
A téma és az eszme kölcsönös kapcsolata a műalkotás tartalmában 327
A műalkotás formája a tartalomhoz való viszonyában 331
A belső és a külső forma a műalkotásban 334
A művészi befogadás 337
Metodológiai feltevések 337
A beállítódás problémája a művészi befogadásban 337
Az ízlés szerepe a művészi befogadásban 340
A jártasság szerepe a művészi befogadásban 348
A személyiség mint a művészi hatás objektuma 351
A művészet funkcionálása 355
A művészet mint többfunkciójú rendszer 355
A művészet kommunikatív funkciója 357
A művészet nevelő funkciója 362
A művészet hedonisztikus funkciója 359
A művészet nevelő funkciója 362
A művészet hedonisztikus funkciója 366
A művészet szerepe az ember művészi nevelésében 368
A művészetnek mint bonyolult dinamikus rendszernek a többfunkciójúsága 369
A művészeti fejlődés dialektikája 371
A társadalom művészeti fejlődése 373
A művészet a társadalom művészeti kultúrájában 374
A történelmileg változó és a megmaradó dialektikája a művészettörténeti folyamatban 375
A törvényszerű és a véletlen dialektikája a művészettörténeti folyamatban 378
A művészeti fejlődés szociális meghatározottsága és viszonylagos önállósága 382
A haladás és a hanyatlás dialektikája a művészeti fejlődésben 385
A művészeti fejlődés szociális determinánsai 393
Az anyagi termelés és a művészeti termelés 393
A technika és a művészet 400
A társadalmi lét és a művészeti kultúra 403
A társadalmi tudat és a művészeti kultúra 404
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és az osztályok 413
Az osztályjellegűnek és az általános emberinek a dialektikája a művészetben 413
A művész tudatában és műveiben jelentkező ellentmondások osztály-meghatározottsága 417
A művészet osztályjellege és pártossága 421
A művészeti fejlődés iránya az osztálytársadalomban és az osztály nélküli társadalomban 425
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nép 433
A művészet osztályjellegének és népiségének dialektikája 433
A művészet és a néptömegek kölcsönviszonya a múlt művészeti kultúrájában 436
A hivatásos művészet és népi művészet 441
A művészet és a nép kölcsönviszonya a szocialista társadalom művészeti kultúrájában 444
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nemzetek 452
A társadalmi élet nemzeti formáinak változatossága és ennek tükrözése a művészetben 452
A nemzetinek és az osztályjellegűnek dialektikája a művészetben 458
A nemzeti és a népi dialektikája a művészetben 461
A nemzetinek és a nemzetközinek dialektikája a művészi alkotásban és a művészeti fejlődésben 463
A művészeti fejlődés viszonylagos önállósága 469
A művészi megismerés fejlődésének belső logikája 469
Az eszmei öröklődés és az eszmei hatások a művészettörténeti folyamatban 473
A művészi mesterségbeli tudás fejlődési logikája 475
A művészi "nyelv" fejlődésének viszonylagos önállósága 478
A művészeti kultúra mint önszabályozó rendszer 480
A művészeti ágak, a műnemek és a műfajok egyenlőtlen fejlődése 485
A művészetek egyenlőtlen fejlődésének problémája az esztétikai gondolkodás történetében 485
A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a művészeti kultúra történetének első korszakaiban 488
A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a kapitalizmusban 493
A műfajok egyenlőtlen fejlődése 498
Alkotói módszer, stílus, irányzat. A realizmus problémája 503
Az alkotói módszer mint a művészettörténeti folyamat kategóriája 503
Az alkotói módszer és a művészeti ágak és műfajok sajátszerűségének problémája 506
Alkotói módszer és művészeti irányzat 512
Az alkotói módszer és a művészi stílus 514
A szocialista művészet kialakulása és fejlődése 520
A szocialista művészet kialakulása a kapitalizmus korában 520
A proletár művészet alkotói módszerének és a szocialista realizmus elméletének a kialakulása 523
A szocilaista művészet fejlődésének törvényszerűségei a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában 530
A kommunizmus építése és az emberiség művészeti fejlődésének perspektívái 536

Kagan, M. Sz.

Kagan, M. Sz.  további könyvei

10%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1973
Antikvár könyv
1 100 Ft 990 Ft
akár 20%
Hűségpont:
 
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 880 Ft
akár 30%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...