A méhészkedés (dedikált)

Balogh Lajos: A méhészkedés legkönnyebb és legeredményesebb módja. Második bővített kiadás. Szentendre, 1941. Szerző (Bagó Mihály könyvnyomdája - Dombóvár). 287 + [3] p. Balogh Lajos: A méhészkedés legkönnyebb és legeredményesebb módja (első kiadás: 1934) című műve a két világháború közötti időszak egyik legfontosabb, korszakalkotó magyar méhészeti szakkönyve, amely a gyakorlati méhtenyésztés modernizációját szolgálta. Balogh Lajos könyve szakított a korábbi, gyakran túl elméleti vagy elavult módszerekkel. Célja a méhészet racionalizálása, a termelékenység növelése és a munkafolyamatok egyszerűsítése volt. Könnyen érthető nyelvezet: A korabeli gazdák és kezdő méhészek számára is közérthető, lépésről lépésre követhető útmutatót adott. Technológiai megújulás: Részletesen tárgyalta a modern kaptárak használatát, a hatékony rajozást, az anyanevelést és a mézeltetést. A szerző a könyvben és későbbi munkáiban (Méhészkedjünk és táplálkozzunk mézzel!) erősen propagálta a méz egészségügyi hatásait és a hazai fogyasztás növelését. Emellett a kötet komoly szerepet játszott abban, hogy a magyar méhészek körében elterjedjenek a hatékonyabb, nagyobb hozamot biztosító vándorlási technikák. A műnek a szakmai értékén túl különleges történelmi sorsa van. Politikai tiltólista: A második világháború után a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított, „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek” listájára került, mert a szakmai, méhészeti tartalom mellett a szerző otromba és szélsőséges politikai-erkölcsi eszmefuttatásokat, valamint antiszemita és fasiszta szellemű megjegyzéseket helyezett el a szövegben. Politikai tartalom egy szakkönyvben: Bár a kötet alapvetően a méhészetről szólt, a szerző a méhek életének bemutatását és a méhészeti technológiákat sajátos ideológiai fejtegetésekkel keverte. A korabeli kritikák szerint a műben „furcsa és váratlanul otromba erkölcsi-politikai eszmefuttatások” kaptak helyet. Könyvkötői nyl-kötés.

Mutass kevesebbet