Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A metafizika alapfogalmai Világ - végesség - magány

A metafizika alapfogalmai - Martin Heidegger - Régikönyvek
A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek A metafizika alapfogalmai - Régikönyvek
(0 vélemény)

Ezt az 1929/30-as téli szemeszter során Freiburgban tartott előadást - mely először a szerző halála után hét évvel, 1983-ban jelent meg - az tünteti ki, hogy benne a világ a Lét és időben megkezdett diszkusszióját, mely elsődlegesen a jelenvalólét világban-létét, illetve a hétköznapi praktikus világtapasztalat hermeneutikáját elemzi, egy új, a jelenvalólét metafizikáját feltáró perspektívából folytatja. Az előadás a metafizika egzisztenciális vetületét megvilágító terjedelmes bevezetőre és két tematikai blokkra: az unalom fenomenológiai analízisére és az állat, illetve az ember világának összehasonlítására oszlik. Rüdiger Safranski szerint ez a sodró erejű előadás tulajdonképpen a heideggeri oeuvre titkos fő műve.

Sorozatcím:
Sapientia humana - Martin Heidegger művei
Fordítók:
Aradi László, Olay Csaba
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2004
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dürer Nyomda Kft.
ISBN:
963389607X
Kötés típusa:
kemény papírkötés kiadói borítóban
Terjedelem:
458 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
ELSŐ FEJEZET
KERÜLŐ UTAK A FILOZÓFIA (METAFIZIKA)
LÉNYEGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
S ANNAK ELKERÜLHETETLENSÉGE, HOGY
SZEMBENÉZZÜNK A METAFIZIKÁVAL 21
1. § A filozófia páratlansága 21
a) A filozófia nem tudomány, s nem is egy világnézet
kinyilatkoztatása 21
b) A filozófia lényegmeghatározása nem lehetséges
kerülő úton, a művészettel és a vallással való
összehasonlítás révén 23
c) A filozófia lényegrneghatározásához a történeti
orientáción át vezető kiút illúziónak bizonyul 24
2. § A filozófia önmagából való meghatározása
egy Novalis-mondás vezérfonalán 25
a) A metafizika (a filozofálás) mint emberi tevékenység
visszahúzódása az ember lényegének homályába 25
b) A honvágy mint a filozofálás alaphangoltsága és a világra,
végcsségre, elszigeteltségre vonatkozó kérdés 26
3. § A metafizikai gondolkodás mint átfogó gondolkodás:
az egészre irányul, és áthatja az egzisztenciát


MÁSODIK FEJEZET
A FILOZÓFIAp1ETAFIZIKA) LÉNYEGÉBEN REJLŐ
KÉTÉRTELMUSÉG 32
4. § A filozofálás kétértelműsége általában véve: annak
bizonytalan volta, hogy vajon a filozófia tudomány
és világnézeti kinyilatkoztatás-c, vagy sem 33
5. § A hallgatók és az oktató együttműködésében itt és most
zajló filozofálásunk kétértelműsége 34
6. § A filozófia igazsága és annak kétértelműsége 37
a) A filozófia olyasminek mutatkozik, mint ami
mindenkire tartozik, és amit mindenki felfog 38
b) A filozófia végsőnek és legfőbbnek mutatkozik 39
a) A filozófiai igazság az abszolút bizonyos igazság
látszatában 39
(3) A formális ellentmondás érvének üressége
és kötelezettség nélküli volta. A filozófia igazságának
a jelenvalólét sorsában való gyökerezése 41
y) A kritikai beállítottság kétértelműsége Descartes-nál
és az újkori filozófiában 44
7. § A filozofálás harca lényegének leküzdhetetlen
kétértelműsége ellen. A filozofálás mint a jelenvalólétben
végbemenő alaptörténés önállósága 45
HARMADIK FEJEZET
A VILÁGRA, VÉGESSÉGRE, ELSZIGETELTSÉGRE
VONATKOZÓ ÁTFOGÓ KÉRDEZÉS METAFIZIKAKÉNT
VALÓ JELLEMZÉSÉNEK IGAZOLÁSA. A „METAFIZIKA"
SZÓ EREDETE ÉS TÖRTÉNETE 49
8. § A „metafizika" szó. A cpuatxót jelentése 50
a) A tpuatxá szó megvilágítása. A tptiatc mint az egészében
vett létező önmagát kibontakoztató működése 50
b) Áóyoc mint az egészében vett létező működésének
előhozatala az elrejtettségből 52
c) Áóyoc mint az elrejtedenség (dckgeréa) mondása.
itt ilüela (igazság) mint zsákmány, amelyet cl kell
ragadni az elrejtettségtől 53
d) A cptiotc két jelentése 56


a) A cpúotS alapjelentésének kétértelműsége: a működő
a maga működésében. A 915ot első jelentése:
a 96oet öv= (szembeállítva a Téxvii övsa-val)
mint egy szféra fogalma 57
(3) A cpúott második jelentése: a működés mint olyan,
mint a dolog lényege és belső törvénye 58
9. § A cpúot két jelentése Arisztotelésznél. A létező egészére
és a létező lényegiségére (létére) vonatkozó kérdezés mint
a itc•o:vrq tptA.000tpía kettős kérdezési iránya 59
10. § A logika, fizika, etika iskolai diszciplínákként való
kialakulása mint a tulajdonképpeni filozofálás hanyatlása 62
11. § A 'Leső technikai jelentésének tartalmi jelentésbe való
átcsapása a ,,metafizika" szóban 65
a) A kterol technikai jelentése: után (post). A metafizika
mint technikai elnevezés a ICOGhll cptionoq:a-val
szemben támadt zavar megoldására 65
b) A iierá tartalmi jelentése: túl (trans). A metafizika mint
a itQcárri (ptoompítt tartalmi megjelölése és
értelmezése: az érzékfeletti tudománya. A metafizika
mint iskolai diszciplína 67
12. § A metafizika áthagyományozott fogalmának benső
elégtelensége 69
a) Az áthagyományozott metafizika-fogalom külsődlegessé
tétele: a metafizikai (Isten, halhatatlan lélek) mint egy
meglévő, noha magasabb rendű létező 70
b) Az áthagyományozott metafizika-fogalom kuszasága:
a túlnyúlás (gerec) két egymástól elváló módjának,
az érzékfeletti létezőnek és a létező érzékektől mentes
létjellegének összekapcsolódása 74
c) Az áthagyományozott metafizika-fogalom
problémátlansága 75
13. § Aqui:16i Szent Tamás metafizika-fogalma mint
az áthagyományozott metafizika-fogalom három
momentumának történeti alátámasztása 75
14. § Franz Suarez metafizika-fogalma és az újkori
metafizika alapvonása 82


15. § A metafizika mint magának a metafizika alapproblémájának
a megnevezése. Az előzetes megfontolások eredménye
és az a követelmény, hogy egy metafizikai kérdezés
megragadottságából cselekedni kezdjünk a metafizikában 88

ELSŐ RÉSZ •
Filozofálásunk alaphangoltságának felébresztése
ELSŐ FEJEZET
EGY ALAPHANGOLTSÁG FELÉBRESZTÉSÉNEK
FELADATA ÉS MAI JELENVALÓLÉTÜNK REJTETT
ALAPHANGOLTSÁGÁNAK FELMUTATÁSA 91
16. § Annak előzetes megértése, hogy mit jelent egy
alaphangoltság felébresztése 91
a) Felébresztés: nem egy meglévő megállapítása, hanem
az alvó éberré-válni-hagyása 91
b) A hangulat jelen-léte és jelen-nem-léte nem ragadható
meg a tudatos és a tudattalan megkülönböztetése révén 93
c) A hangulat jelen-léte és jelen-nem-léte az ember létének
mint jelenvaló-lémek és másutt-létnek (távollétnek)
az alapján 96
17. § A hangulat fenoménjának előzetes jellemzése: a hangulat
mint a jelenvalólét alapmódja, mint ami a jelenvalólétnek
tartósságot és lehetőséget nyújt. A hangulat felébresztése
mint a jelenvaló-lét megragadása jelenvaló-létként 99
18. § Korunk állapotának és az azt átható alaphangoltságnak
a biztosítása mint ezen alaphangoltság felébresztésének
előfeltétele 103
a) Korunk állapotának négy értelmezése: élet (lélek) és
szellem ellentéte Oswald Spenglernél, Ludwig Klagesnál,
Max Schelernél és Leopold Zieglernél 103
b) A dionüszoszi és apollóni közötti alapvető ellentét
Nietzschénél mint korunk állapota négy
értelmezésének forrása 106
c) A mély unalom mint állapotunk kultúrfilozófiai
értelmezéseinek rejtett alaphangoltsága 110


MÁSODIK FEJEZET
AZ UNALOM ELSŐ FORMÁJA: A VALAMITŐL VALÓ
UNOTTÁ-VÁLÁS 114
19. § Az unalom kérdésessége. Ezen alaphangoltság
felébresztése mint annak ébren-hagyása, mint
az elalvástól való megóvása 114
20. § Az unalom alaphangoltsága, az időhöz való viszonya
és a világra, végességre, elszigeteltségre vonatkozó három
metafizikai kérdés 116
21. § Az unalom interpretációja az unalmasból kiindulva.
Az unalmas mint ami hitegetve feltartóztat, és üresen hagy.
A három szokásos értelmezési séma kérdésessége:
az ok-okozat viszony, a lelken belüli, az átvitel 119
22. § Módszertani útmutatás az unottá-válás interpretációjához:
a tudatelemző beállítottság elkerülése, a hétköznapi
jelenvalólét közvetlenségének megőrzése:
az unalom értelmezése az időtöltésbc51 mint
a hozzá való közvetlen viszonyból 126
23. § Az unottá-válás és az időtöltés 132
a) Az időtöltés mint az unalom időt siettető elkergetése 132
b) Az időtöltés és az órára nézés. Az unottá-válás mint
az idő tétovázó múlásától való bénító érintettség 136
c) A tétovázó idő által való feltartóztatottság 140
d) A magukat megtagadó dolgoktól való üresen-hagyottság
és bepillantás a tétovázó idő által való feltartóztatottsággal
lehetséges összefüggésbe 142

HARMADIK FEJEZET
AZ UNALOM MÁSODIK FORMÁJA: A VALAMI
KÖZBEN VALÓ UNATKOZÁS ÉS AZ EHHEZ
TARTOZÓ IDŐTÖLTÉS 148
24. § A valami közben való unatkozás és az ehhez rendelt
időtöltés jellege 148
a) Az unalom eredendőbb felfogásának szükségessége
a feltartóztatva beletartottság és az üresen-hagyottság
közötti illeszték értelmezéséhez 148

Mások ezt is megvették mellé

Die Bibel
3 000 Ft 2 100 Ft

Martin Heidegger

Martin Heidegger  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
15 000 Ft 12 000 Ft
40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 500 Ft 1 500 Ft
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
9 500 Ft 7 600 Ft
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 500 Ft 2 800 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...