A metafizika alapfogalmai

Name: A metafizika alapfogalmai
Price: 12800.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Martin Heidegger
ISBN: 963389607X

Világ - végesség - magány

Martin Heidegger - A metafizika alapfogalmai, Budapest 2004 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 14 400 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Ezt az 1929/30-as téli szemeszter során Freiburgban tartott előadást - mely először a szerző halála után hét évvel, 1983-ban jelent meg - az tünteti ki, hogy benne a világ a Lét és időben megkezdett diszkusszióját, mely elsődlegesen a jelenvalólét világban-létét, illetve a hétköznapi praktikus világtapasztalat hermeneutikáját elemzi, egy új, a jelenvalólét metafizikáját feltáró perspektívából folytatja. Az előadás a metafizika egzisztenciális vetületét megvilágító terjedelmes bevezetőre és két tematikai blokkra: az unalom fenomenológiai analízisére és az állat, illetve az ember világának összehasonlítására oszlik. Rüdiger Safranski szerint ez a sodró erejű előadás tulajdonképpen a heideggeri oeuvre titkos fő műve.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	963389607X
Sorozatcím:	Sapientia humana - Martin Heidegger művei
Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás éve:	2004
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dürer Nyomda Kft.
Kötés típusa:	kemény papírkötés kiadói borítóban
Terjedelem:	458 oldal
Fordítók:	Aradi László, Olay Csaba
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Filozófia / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Tudománytörténet / Irodalom / Szépirodalom / Esszék, Tanulmányok, Publicisztika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELSŐ FEJEZET
KERÜLŐ UTAK A FILOZÓFIA (METAFIZIKA) 
LÉNYEGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
S ANNAK ELKERÜLHETETLENSÉGE, HOGY
SZEMBENÉZZÜNK A METAFIZIKÁVAL                      21
1. § A filozófia páratlansága                      21
  a) A filozófia nem tudomány, s nem is egy világnézet
    kinyilatkoztatása                              21
  b) A filozófia lényegmeghatározása nem lehetséges
    kerülő úton, a művészettel és a vallással való
    összehasonlítás révén                          23
  c) A filozófia lényegrneghatározásához a történeti
    orientáción át vezető kiút illúziónak bizonyul 24
2. § A filozófia önmagából való meghatározása
  egy Novalis-mondás vezérfonalán                  25
  a) A metafizika (a filozofálás) mint emberi tevékenység
    visszahúzódása az ember lényegének homályába   25
  b) A honvágy mint a filozofálás alaphangoltsága és a világra, 
    végcsségre, elszigeteltségre vonatkozó kérdés  26
3. § A metafizikai gondolkodás mint átfogó gondolkodás:
  az egészre irányul, és áthatja az egzisztenciát


MÁSODIK FEJEZET
A FILOZÓFIAp1ETAFIZIKA) LÉNYEGÉBEN REJLŐ 
KÉTÉRTELMUSÉG                                      32
4. § A filozofálás kétértelműsége általában véve: annak 
  bizonytalan volta, hogy vajon a filozófia tudomány 
  és világnézeti kinyilatkoztatás-c, vagy sem      33
5. § A hallgatók és az oktató együttműködésében itt és most 
  zajló filozofálásunk kétértelműsége              34
6. § A filozófia igazsága és annak kétértelműsége  37
  a) A filozófia olyasminek mutatkozik, mint ami 
    mindenkire tartozik, és amit mindenki felfog   38
  b) A filozófia végsőnek és legfőbbnek mutatkozik 39
    a) A filozófiai igazság az abszolút bizonyos igazság 
    látszatában                                    39
    (3) A formális ellentmondás érvének üressége
    és kötelezettség nélküli volta. A filozófia igazságának 
    a jelenvalólét sorsában való gyökerezése       41
    y) A kritikai beállítottság kétértelműsége Descartes-nál 
    és az újkori filozófiában                      44
7. § A filozofálás harca lényegének leküzdhetetlen 
  kétértelműsége ellen. A filozofálás mint a jelenvalólétben 
  végbemenő alaptörténés önállósága                45
HARMADIK FEJEZET
A VILÁGRA, VÉGESSÉGRE, ELSZIGETELTSÉGRE 
VONATKOZÓ ÁTFOGÓ KÉRDEZÉS METAFIZIKAKÉNT 
VALÓ JELLEMZÉSÉNEK IGAZOLÁSA. A „METAFIZIKA" 
SZÓ EREDETE ÉS TÖRTÉNETE                           49
8. § A „metafizika" szó. A cpuatxót jelentése      50
  a) A tpuatxá szó megvilágítása. A tptiatc mint az egészében 
    vett létező önmagát kibontakoztató működése    50
  b) Áóyoc mint az egészében vett létező működésének 
    előhozatala az elrejtettségből                 52
  c) Áóyoc mint az elrejtedenség (dckgeréa) mondása.
    itt ilüela (igazság) mint zsákmány, amelyet cl kell
    ragadni az elrejtettségtől                     53 
  d) A cptiotc két jelentése                       56


     a) A cpúotS alapjelentésének kétértelműsége: a működő 
     a maga működésében. A 915ot első jelentése:
     a 96oet öv= (szembeállítva a Téxvii övsa-val)
     mint egy szféra fogalma                                 57
     (3) A cpúott második jelentése: a működés mint olyan,
     mint a dolog lényege és belső törvénye                  58
9. § A cpúot két jelentése Arisztotelésznél. A létező egészére 
   és a létező lényegiségére (létére) vonatkozó kérdezés mint 
   a itc•o:vrq tptA.000tpía kettős kérdezési iránya 59
10. § A logika, fizika, etika iskolai diszciplínákként való
   kialakulása mint a tulajdonképpeni filozofálás hanyatlása 62
11. § A 'Leső technikai jelentésének tartalmi jelentésbe való
   átcsapása a ,,metafizika" szóban                          65
   a) A kterol technikai jelentése: után (post). A metafizika
     mint technikai elnevezés a ICOGhll cptionoq:a-val
     szemben támadt zavar megoldására                        65
   b) A iierá tartalmi jelentése: túl (trans). A metafizika mint 
     a itQcárri (ptoompítt tartalmi megjelölése és
     értelmezése: az érzékfeletti tudománya. A metafizika
     mint iskolai diszciplína                                67
12. § A metafizika áthagyományozott fogalmának benső
   elégtelensége                                             69
   a) Az áthagyományozott metafizika-fogalom külsődlegessé 
     tétele: a metafizikai (Isten, halhatatlan lélek) mint egy
     meglévő, noha magasabb rendű létező                     70
   b) Az áthagyományozott metafizika-fogalom kuszasága:
     a túlnyúlás (gerec) két egymástól elváló módjának,
     az érzékfeletti létezőnek és a létező érzékektől mentes 
     létjellegének összekapcsolódása                         74
   c) Az áthagyományozott metafizika-fogalom
     problémátlansága                                        75
13. § Aqui:16i Szent Tamás metafizika-fogalma mint
   az áthagyományozott metafizika-fogalom három
   momentumának történeti alátámasztása                      75
14. § Franz Suarez metafizika-fogalma és az újkori
   metafizika alapvonása                                     82


15. § A metafizika mint magának a metafizika alapproblémájának 
   a megnevezése. Az előzetes megfontolások eredménye
   és az a követelmény, hogy egy metafizikai kérdezés 
   megragadottságából cselekedni kezdjünk a metafizikában   88

                           ELSŐ RÉSZ •
          Filozofálásunk alaphangoltságának felébresztése
ELSŐ FEJEZET
EGY ALAPHANGOLTSÁG FELÉBRESZTÉSÉNEK 
FELADATA ÉS MAI JELENVALÓLÉTÜNK REJTETT 
ALAPHANGOLTSÁGÁNAK FELMUTATÁSA                              91
16. § Annak előzetes megértése, hogy mit jelent egy
   alaphangoltság felébresztése                             91
   a) Felébresztés: nem egy meglévő megállapítása, hanem
      az alvó éberré-válni-hagyása                          91
   b) A hangulat jelen-léte és jelen-nem-léte nem ragadható 
      meg a tudatos és a tudattalan megkülönböztetése révén 93
   c) A hangulat jelen-léte és jelen-nem-léte az ember létének 
      mint jelenvaló-lémek és másutt-létnek (távollétnek)
      az alapján                                            96
17. § A hangulat fenoménjának előzetes jellemzése: a hangulat 
   mint a jelenvalólét alapmódja, mint ami a jelenvalólétnek 
   tartósságot és lehetőséget nyújt. A hangulat felébresztése 
   mint a jelenvaló-lét megragadása jelenvaló-létként 99
18. § Korunk állapotának és az azt átható alaphangoltságnak 
   a biztosítása mint ezen alaphangoltság felébresztésének
   előfeltétele                                             103
   a) Korunk állapotának négy értelmezése: élet (lélek) és
      szellem ellentéte Oswald Spenglernél, Ludwig Klagesnál,
      Max Schelernél és Leopold Zieglernél                  103
   b) A dionüszoszi és apollóni közötti alapvető ellentét
      Nietzschénél mint korunk állapota négy
      értelmezésének forrása                                106
   c) A mély unalom mint állapotunk kultúrfilozófiai
      értelmezéseinek rejtett alaphangoltsága               110


MÁSODIK FEJEZET
AZ UNALOM ELSŐ FORMÁJA: A VALAMITŐL VALÓ 
UNOTTÁ-VÁLÁS                                                114
19. § Az unalom kérdésessége. Ezen alaphangoltság
   felébresztése mint annak ébren-hagyása, mint
   az elalvástól való megóvása                              114
20. § Az unalom alaphangoltsága, az időhöz való viszonya
   és a világra, végességre, elszigeteltségre vonatkozó három 
   metafizikai kérdés                                       116
21. § Az unalom interpretációja az unalmasból kiindulva.
   Az unalmas mint ami hitegetve feltartóztat, és üresen hagy. 
   A három szokásos értelmezési séma kérdésessége:
   az ok-okozat viszony, a lelken belüli, az átvitel        119
22. § Módszertani útmutatás az unottá-válás interpretációjához: 
   a tudatelemző beállítottság elkerülése, a hétköznapi
   jelenvalólét közvetlenségének megőrzése:
   az unalom értelmezése az időtöltésbc51 mint
   a hozzá való közvetlen viszonyból                        126
23. § Az unottá-válás és az időtöltés                       132
   a) Az időtöltés mint az unalom időt siettető elkergetése 132
   b) Az időtöltés és az órára nézés. Az unottá-válás mint
      az idő tétovázó múlásától való bénító érintettség     136
   c) A tétovázó idő által való feltartóztatottság          140
   d) A magukat megtagadó dolgoktól való üresen-hagyottság 
      és bepillantás a tétovázó idő által való feltartóztatottsággal 
      lehetséges összefüggésbe                              142

HARMADIK FEJEZET
AZ UNALOM MÁSODIK FORMÁJA: A VALAMI 
KÖZBEN VALÓ UNATKOZÁS ÉS AZ EHHEZ 
TARTOZÓ IDŐTÖLTÉS                                           148 
24. § A valami közben való unatkozás és az ehhez rendelt 
   időtöltés jellege                                        148
   a) Az unalom eredendőbb felfogásának szükségessége 
      a feltartóztatva beletartottság és az üresen-hagyottság 
      közötti illeszték értelmezéséhez                      148

A metafizika alapfogalmai

Világ - végesség - magány

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Martin Heidegger

Martin Heidegger további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A metafizika alapfogalmai

A metafizika alapfogalmai

Világ - végesség - magány

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Martin Heidegger

Martin Heidegger további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.