A mezőgazdasági rendszerek biológiai alapjai

A mezőgazdasági üzem felépítésében, működésében rendkívül bonyolult rendszert alkot. A termelés során a biológiai tudományok, a meteorológia, a géptan stb. mellett számos ökonómiai, pszichológiai, munkaszervezési és jogi tényezőt is figyelembe kell venni az optimális eredményt elősegítő döntések meghozatalakor. Mit nevezhetünk optimális eredménynek, mi legyen a cél, melynek elérését magunk elé tűzzük? Egyszerű volna azt felelni, hogy a maximális jövedelem vagy a maximális termékmennyiség. Ezt azonban ilyen egyszerűen ma már senki sem mondhatja. Gondoljunk csak a pénzben ki nem fejezhető tényezőkre (pl. a környezetvédelem, a munkaidő törvényes korlátozása stb.), melyeket a vezetői döntésekkor figyelembe kell venni. Igaz, ezek hatásait is meg lehet becsülni pénzértékben, de az is igaz, hogy a mezőgazdasági termelésnek nem a jövedelemszerzés az egyedüli célja. Hát akkor mi még? És ha több cél is van, hogy lehet ezeket összehangolni? Milyen tényezőket kell figyelembe venni, s hogy lehet a mezőgazdasági üzemet, ezt a rendkívül bonyolult rendszert a döntésekhez szükséges egyszerű, áttekinthető alakban ábrázolni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszol Spedding, a readingi egyetem mezőgazdasági és kertészeti kara mezőgazdasági rendszerek tanszékének vezető tanára, a hurley-i legelőkutató intézet ökológiai részlegének vezetője e könyvében.

Mutass kevesebbet