A Mezőtúri Református Gimnázium Főgimnáziummá Szervezése (dedikált)

Amikor történetünk kezdődik, a túri gimnázium már több mint 300 éves múltra tekint vissza. E hosszú, küzdelmekkel teli évszázadok után, most ismét nehéz feladat várt a fenntartó testületre, a túri eklézsiára; a gimnázium teljes átszervezésének feladata, amelynek sikerétől nem kevesebb, mint az intézet léte függött. Az előttünk álló munka azzal a több, mint fél évszázadra terjedő küzdelemmel foglalkozik, melynek eredményeként a mezőtúri gimnázium az új elvárásoknak megfelelően megújult, és ezáltal ismét sikeresen vehette fel a versenyt az ország bármely hasonló intézményével. Az 1848-as forradalom nemcsak gazdasági és társadalmi téren hozott mélyreható változásokat az osztrák birodalomban, hanem az oktatást is gyökeresen átalakította. Az évszázadokon át változatlan formában működő iskolarendszert szinte egyik napról a másikra az új követelményeknek megfelelően szervezték át. A gyors változtatásra a hazai középiskolák nem voltak felkészülve. Különösen súlyosan érintette ez a gyenge anyagi háttérrel rendelkező protestáns iskolákat, ahol az egyházközpontokban (püspöki székhelyeken) is csak úgy tudták néhány éven belül a kívánt feltételeket biztosítani, hogy a hatáskörükbe tartozó eklézsiáktól kötelező felajánlásokat (támogatást) kértek és kaptak. Ilyen körülmények között a partikuláknak, mint a mezőtúri is, szinte semmi esélyük sem volt a gyors átalakulásra. Amit az egyházkerületi központokban működő iskoláknak néhány év alatt sikerült megvalósítaniuk, azt a partikulák csak hosszú évtizedekre terjedő keserves munkával érhették el. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az átmeneti időszak ellentmondásos voltából fakadóan az egyházmegye és az egyházkerület gyakran nem segítette, hanem akadályozta munkájukat. Lemondó levelében bárándi Kiss Sándor erről azt írja: a "megtámadtatások... onnan is jöttek, honnan jogosan segélyt várhattunk volna."

Mutass kevesebbet