A míveltség fejlődése Magyarországban

A míveltség fejlődése Magyarországban. I. kötet. 889-1301. [Unicus, több kötet nem jelent meg] Budapest, 1880. Kilián. XI + [1] + 559 + [1] p. Kerékgyártó Árpád Alajos (Jászberény, 1818. június 19. – Budapest, 1902. december 13.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1848-ban a pesti törvényszék főjegyzője, majd 1849-ben tanácsnoka lett. Később Pest város közigazgatási tanácsosa, valamint helyettes polgármestere volt. 1862-től lemondott helyettes polgármesteri tisztségéről, ügyvédként dolgozott tovább. Érdeklődése a magyar irodalom és történelem felé fordult. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a Budapesti Tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanított 1898-ig. 1876-tól 1879-ig a bölcsészkar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott, ekkor vette fel a Vámosgyörki előnevet. A magyar művelődéstörténet kutatásában és oktatásában betöltött szerepe mind a mai napig figyelemreméltó és nélkülözhetetlen. "A honalapítás idejének meghatározása tekintetében szétágazók a régi és újkori hazai irók nézetei. A szélsőségek ezek: a Bécsi képes krónika a 677. évre, Béla király névtelen jegyzője pedig 903-ra, s az újkoriak közöl Katona (1777-ben) 889-re, s Péczely (1837-ben) 895-re tette annak kezdetét. A kérdés megvitatása- s a honszerzés kezdete megállapítására Béla kir. jegyzőjén kívül, León és Konstantin császárok, Georgiosz Monachosz, León Grammatikosz, Szümeon Magiszter és Theofanész folytatója a görögök közöl, továbbá Nestor, Regino prümi apát és az Admonti krónika szolgáltatnak adatokat. Ezek szerint a magyarok 884-ben a Közép-Volga keleti mellékéről kiköltöztek, azután 3 évig, 887-ig, az Alsó-Dnieper mellékén, az u. n. Lebediában, tartózkodtak, szövetségben élve a rokon szomszédokkal, a kozárokkal. Az utóbbi évben Etelközben, a Dnieper, Búg, Dnieszter, Prút és Szeret folyók közt, a mai Moldvában, Bessarábiában és a Feketetenger éjszaki partjain telepedtek meg. 888-ban már innen keltek át a Dunán, s mint León cs. szövetségesei Simon bolgár fejedelmet 3 csatában legyőzték. De miután a magyarok Etelközbe visszatértek s onnan egy kis hadjáratra kiindúltak, Simon a magyarok régi ellenségeivel, a besenyőkkel, azonnal szövetkezett, Etelközt feldúlta s így a magyarokat továbbköltözésre kényszerítette. A kizaklatott magyarok útrakelvén, miután Kievnél az oroszokkal megütköztek, 889-ben bejöttek azon országba, mely rólok Magyarországnak neveztetett."

Mutass kevesebbet