A modern polgári közgazdaságtan elméleti alapjai

A modern polgári közgazdaságtan nem alkot egységes rendszert, különböző részelméletek és kellőképpen be nem bizonyított tanítások halmaza, amelyek különböznek egymástól a vizsgálat tárgyában, módszerében, valamint abban a szerepükben, amelyet a napjainkban dúló ideológiai harcban betöltenek. A jelenlegi helyzet több mint kétszáz éves fejlődés eredménye, amelyet társadalmi és gazdasági, elméleti és ideológiai tényezők együttesen határoztak meg, s amelyre a kapitalizmus apológiájának, gazdasági gyakorlatának állandóan változó szükségletei és követelményei döntő befolyást gyakoroltak. A polgári közgazdaságtudományban a "társadalmi megrendelésnek" ezek a főbb mozgatóerői nem mindig voltak összhangban, sőt igen gyakran ellentmondásba kerültek egymással. A legnyíltabban ez éppen a jelenlegi történelmi korszakban mutakozik meg. Az imperializmus éa a szocializmus között egyre jobban kiélesedő osztályharc mindinkább azokat a feladatokat állítja előtérbe, amelyeket a polgári közgazdaságtan mint a tőkés társadalom ideológiai felépítményének alkotórésze teljesít. Az egyes elméletek azonban ezt a küldetésüket elvonatkoztatásuk foka és kutatásuk tárgya szerint csak különböző mértékben és egymástól eltérő hatékonysággal teljesíthetik. Másrészről a jelenkori kapitalizmus struktúrája a polgári közgazdaságtudományt arra szorítja - amit azelőtt sohasem tett - , hogy a gazdasági gyakorlatot vizsgálja, a különböző elméletek, az állammonopolista gazdaságpolitikát tekintik alapjuknak és kiindulópontjuknak. A polgári közgazdaságtan elméletei ezt a próbát sem állták ki egyformán és vizsgálataik végeredménye a polgári közgazdászok soraiban is nagy csalódást okozott.

Mutass kevesebbet