A modernség alakzatai

A vizsgált művek (a romantikus lírától Szabó Lőrincen át Esterházyig) és a vizsgálat szempontjai (a hermeneutikától a feminizmuson át a dekonstrukcióig) egyaránt olyan szóródást mutatnak, amely jól beláthatóan áll ellen bármifajta egységesítő törekvésnek. A cím többes száma ennyiben nem a modernség egysége felől értelmezendő, éppen ellenkezőleg. Az alakzatok ebben az összefüggésben – legyen szó a modernség korszakolásának vagy a művek szövegének alakzatairól – olyan felforgtó erővel rendelkeznek, ami a cím szavainak viszonyába a kölcsönös kizárás lehetőségét is beírja. Ennyiben a kötet szövegeinek teljesítménye azon mérhető, hogy érdemben rá tudnak-e mutatni az alakzatok egyszerre állító/alapító és romboló működésére. A tanulmánygyűjtemény hagyományos műfaji elvárásaitól eltérően Palkó Gábor kötete nem árulkodik a kutatói életmű egységéről. Az elmúlt tíz esztendőben megjelent írások ugyanis arra mutatnak, hogy a szerző irodalomelemzési módszerei, akárcsak művészet- és kultúraszemlélete jelentősen módosult. A modernség fogalmát a romantikus líra, Ady, Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Krasznahorkai, Darvasi vagy Esterházy műveiben az alakzatok egymást kölcsönösen kizáró kontextusában pluralizálja. Ennyiben hangsúlyozza a szerző előszavában a kötet szövegeinek teljesítménye azon mérhető, az alakzatok egyszerre állító/alapító és romboló működésére érdemben rá tudnak-e mutatni. A névmutatóval ellátott kötet végén megtalálható az írások első megjelenési helye.

Mutass kevesebbet