A mókusbőrtől az euróig - Pénznevek etimológiai szótára

A pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Van, aki boldog a meglététől, van, aki szenved a hiányától. Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek? Tudjuk-e, hogy mi köze van a forint-nak Firenze városához? Mi a kapcsolat a garas és az euró bevezetése előtt használt osztrák Groschen között? Melyik országban őrzi pénznév Kolumbusz Kristóf emlékét? És egy egzotikus madár neve hol került rá a bankjegyekre? Azt könnyű megfejteni, hogy a korona a hátoldalán lévő uralkodói szimbólumról kapta a nevét, de azzal tisztában vagyunk-e, hogy a krajcár ugyanígy nyerte nevét német nyelvterületen a rajta lévő keresztről? Eszünkbe jut-e, hogy honnan eredhet a dollár neve, s vajon kapcsolatban van-e a mi tallérunkkal vagy netán a szlovén tolárral? A font pénznemként ugyanarról a tőről fakad-e, mint a súlymérték neve? És azt tudjuk-e, hogy a német márka, a spanyol peso, a görög talentum és drakhma is súlymérték volt valaha? És azt, hogy a lengyel złoty, a holland gulden és a skandináv öre ugyanazt jelenti? Vagy azt, hogy a horvát kuna eredetileg nyestbőrt jelentett, s azoknak az időknek az emlékét őrzi, amikor állatbőrökkel fizettek? Ez a könyv választ ad a fenti kérdésekre, 400 pénznév eredetével és történetével foglalkozik szótárszerű feldolgozásban, a grúz abazitól a héber zuzig. Helyet kapnak benne az ismertebb európai valuták mellett más kontinensek országainak a pénznevei is. A kötetben a mai hivatalos fizetőeszközök (és váltópénzek) mellett a régi idők és a közelmúlt fontosabb pénzei is szerepelnek. A szerző, Maticsák Sándor a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a Volga-vidéken beszélt mordvin nyelv története és helynévtana, a finnugor lexikográfia és a magyar mint idegen nyelv. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 55. tagja.

Mutass kevesebbet