A monoriak viselt dolgai

„Sokan megkérdezték már, hogy miért írok a monori elődök életéről. A válaszom: itt születtem. Monor a szülőföldem. Anyai nagyapám, Vajnai János (1871-1954), aki asztalosból lett festék- és vegyeskereskedő, a monori nazarénushívők választott igehirdetője volt. Az ő század eleji polgári élete, a nemzedékem nagy elődei igen közel állnak hozzám. Róluk szólni belső kényszerem. No meg kötelességem is! Debrecenben, a tudományos doktori címem megszerzésekor felesküdtem a történelmi kutatás szolgálatára. Írásaimmal az 1900-as évek monori embereinek életét kívántam s kívánom bemutatni. Társadalmi, gazdasági világukat, polgárrá válásukat, bánatukat és örömeiket. Remélem, megértéssel olvassák mindezt, hiszen polgárosodó elődeink rászolgáltak az utódok figyelmére, érdeklődésére.” Dr. Dobos György „E cikksorozat írója a cím megválasztásánál arra gondolt: szülőföldjük, otthonuk elviselte az itt élő embereket, akik jól vagy rosszul viselték az életüket és egymást. Dolgaik, egészségük, érzelmeik, életmódjuk, kultúrájuk különböző módon alakult s végződött. Jó szerencsével viselt dolgaik leszármazottaikban gyümölcsözők, maradandók lettek.” Dr. Dobos György „Az írásokat olvasva attól az érzéstől sem tudok szabadulni, hogy a szerző szerette, vagy megszerette azokat, akikről írt. Ez a szeretet sohasem ment az objektivitás rovására – inkább attitűd, mintsem szavakban megfogalmazható jelenség.” Gerő András „A szerkesztés alatt – amikor sokadszor olvastam el ezeket a múltbeli történéseket, s nézegettem az archív fotókat, vagy éppen felidéztem férjem várostörténeti ismertetéseit – döbbentem rá: hatalmas lexikális tudása Monorról egyedülálló.” Dr. Dobosné Pecznyik Ibolya

Mutass kevesebbet