A munkáslakás-kérdés

Ferenczi Imre. A munkáslakás-kérdés Különös tekintettel Budapestre. Budapest, 1906. Kilián Frigyes Utóda (Pesti Könyvnyomda). XI + [1] + 176 p. "Ama szakadatlan bérharczok, melyek az utóbbi néhány évben a nemzeti ipar békés fejlődését annyiszor kizökkentették természetes medréből, nem annyira a munkaadó és munkásosztály között meggyökeredzett személyes ellentéteknek, mint inkább az elsőrendű életföltételek immár tűrhetetlenné vált drágulásának a következményei. Midőn tehát e tanulmányunkban a városi munkás-, helyesebben kislakáskérdéssel foglalkozunk, egyszersmind ismertetjük az ipari érdekharczok egyik legmélyebb okát és rámutatunk sürgős orvoslására is. Csak az erre is kiterjedő alapos reformok nyújtanak reményt a folytonos bérkövetelések csökkenésére. Ha ugyanis a sztrájkok elérte béremeléseket folyton az elsőrendű életszükségleteknek, nevezetesen a házbéreknek és élelmiszereknek emelkedése paralizálja, úgy természetes, hogy munkásaink béremelési törekvései a munkaadók minden előzékenységé és bármennyire széles látóköre ellenére nem fognak megszűnhetni. Már pedig közismert tény, hogy újabban is úgy a köztisztviselők fizetésének, mint a munkásság jövedelmének javítása az amúgy is igen magas házbérek további emelésére vezettek. A munkafeltételek javításának ilyetén módon sem a munkásság,, sem a munkaadók nem látják hasznát. A munkás a régi kedvezőtlen életviszonyok közt marad, drága, szűkös és egészségtelenül túlzsúfolt lakásban kénytelen lakni, élelmezése és ezzel munkaereje nem javulhat, kulturszükségleteire továbbra sem jut. Elégedetlen, gonddal terhelt és követelődző továbbra is." Egészvászon.

Mutass kevesebbet