A Musza Dagh negyven napja

Az első világháború idején súlyos csapás éri a Törökországban élő örményeket: a törökök száműztetésre ítélik az egész örmény kisebbséget. Az örmények kálváriájáról szól Franz Werfel (1890-1945) A Musza Dag negyven napja című regénye. A Musza Dag hegység, melynek egy fennsíkjára menekül a törökök elől a hegy lábában fekvő falvak örmény lakossága. Egy régi örmény család sarja, Gabriel Bagradjan áll a hegyekbe húzódó nép élére. Bagradjan abban bízik, hogy a Törökországgal hadban álló nyugati hatalmak megmentik az örményeket. Addig pedig ki kell tartani. A Damladzsikon, a Musza Dag fennsíkján Bagradjan megszervezi az ellenállást. Negyven napig élnek az örmények a hegyen, véres áldozatok árán többször visszaverik a törökök támadásait, csodálatos hősiességgel védekeznek a többszörös túlerővel szemben, s mikor már úgy látszik, hogy amit a török fegyverek nem tudtak elvégezni, azt megteszi az éhínség, a Musza Dag alatt a tengeren francia hadihajók jelennek meg, észreveszik az örmények jelzéseit, fedélzetükre veszik az éhhalál küszöbén álló népet, s biztonságos helyre szállítják. Csak Gabriel Bagradjan marad ott a Damladszikon, ahol több száz hősi halált halt vagy betegségben elpusztult örmény nyugszik, s ahol egyetlen fiának, a törökök által embertelenül meggyilkolt Sztepannak a sírja domborul. Bagradjant valami köti ehhez a földhöz, valami visszahúzza, ott tartja, s fiának a sírján éri üldözőinek, a törökök katonáknak a golyója. Az örmény nép tragédiájának állított nagyszerű emlékművet Werfel ezzel a könyvvel. De műve tiltakozás is a fajüldözés ellen, amely miatt maga az író is a hontalanságot választotta.

Mutass kevesebbet