A művészettörténet filozófiája

A magyar származású nemzetközi hírű tudós már nem ismeretlen a magyar olvasók körében. A művészet ér irodalom társadalomtörténete című alapvető kézikönyv nagy sikert aratott; most készül második kiadása. A hazatelepedése után nemrég elhunyt neves művészetszociológusnak valamennyi művét közreadjuk egy életműsorozat keretében. A művészettörténet filozófiája című kötetben Hauser Arnold a művészettörténet-írás elméleti és módszertani problémáit vizsgálja. Fontos és nagyhatású polgári, idealista és szellemtörténész művészetteoretikusok nézeteit teszi kritikai vizsgálat tárgyává. A kötet bevezető tanulmányában tömören és frappánsan összefoglalja a művészetszociológia céljait és határait. Nagy fejezet foglalkozik a művészet pszichoanalitikus szemléletének bírálatával. Igen érdekes a könyvnek a népművészet és a népszerű művészet problémáival foglalkozó része. Hauser Arnold műve minden bizonnyal az elméleti könyvkiadás jelentős eseménye lesz.
- Fordítók:
- Tandori Dezső
- Borító tervezők:
- Haiman György
- Kiadó:
- Gondolat
- Kiadás éve:
- 1978
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Kossuth Nyomda
- ISBN:
- 9632806387
- Kötés típusa:
- egészvászon kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 355
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 16.00cm, Magasság: 24.00cm
- Súly:
- 0.60kg
- Kategória:
IIATÁ It A I
II. A SZOCIOLÓGIA ALAPPROBLÉMÁJA: AZ IDEOLÓGIA
FOGALMA A MŰVÉSZETTÖRTÉNETBEN
III. MEGJEGYZÉSEK A PSZICHOLÓGIAI MÓDSZERHEZ:
PSZICHOANALÍZIS ÉS MŰVÉSZET
I. Szublimálás és szimbolizálás
z. A romantika és a realitás elvesztése
3. A művészet mint pótkielégülés
4. A pszichologizmus és a szellemi alkotások
autonómiája
5. Pszichoanalízis, szociológia és történelem
6. A pszichoanalitikus művészetelmélet határai.
7. Művészet, tudattalan, betegség és álom
8. A művészet képeinek kétértelműsége
9. Pszichoanalízis és művészettörténet
o. A művészet rombol és újjáteremt
IV. A MŰVÉSZET TÖRTÉNETFILOZÓFIÁJA:
„NEVEK NÉLKÜLI MŰVÉSZETTÖRTÉNET"
I. Wölfflin és a historizmus
z. Művészettörténeti „alapfogalmak",
művészettörténeti fogalomképzés
3. Érvényesség és immanencia
4. Történeti szükségszerűség és egyéni
szabadság
5. Stílus és stílusváltás
6. Megértés és félreértés
7. A szociológiai szempont
V. A MŰVÉSZETTÖRTÉNET MŰVELTSÉGI RÉTEGEK SZERINT:
NÉPMŰVÉSZET ÉS NÉPSZERŰ MŰVÉSZET
I. A nép, a tömegek és a műveltek művészete . .
2. Népművészet, paraszti művészet, vidéki művészet 3. A recepció- és a produkcióelmélet
3. A recepció- és a produkcióelmélet
4. Improvizálás és sematizálás
I. A népművészet kezdetei
6. A népköltészet történetéről
7. A népművészet virágkora és vége
8. A népszerű művészet fogalma:
szabványosodás és kommersszé válás
9. Menekülés a valóságtól
A népszerű művészet kezdetei
r i. A modern polgárság népszerű művészete
12. A film
VI. A MŰVÉSZETTÖRTÉNET DIALEKTIKÁJÁRÓL:
VI. A MŰVÉSZETTÖRTÉNET DIALEKTIKÁJÁRÓL:
A KONVENCIÓK KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA
I. A művészet nyelve
2. A műalkotás inkoherenciája
3. Érzések és konvenciók
4. A színház konvenciói
5. A film nyelvtanáról
6. A természethűség fikciói a képzőművészetben 7. Spontaneitás és konvenció
7. Spontaneitás és konvenció
Irodalom
Irodalom
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...