A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv

Name: A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv
Price: 1100.00 HUF
Availability: InStock
Author: Tompa József

Tompa József - A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv, Budapest 1972 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 100 Ft

2 000 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

Tompa József könyve a magyar szépirodalmi stílus archaizmusainak monografikus feldolgozása. Lényegét tekintve nyelvészeti jellegű munka, módszere azonban jellegzetesen komplex.

Bővebb leírás

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1972
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akadémiai Nyomda
Borítótervezők:	Scherer József
Kötés típusa:	kemény papírkötés kiadói borítóban
Terjedelem:	353
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Nyelvészet / Társadalomtudomány / Kommunikáció

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 
          1. Munkánk tárgya és két fő része; élményi háttere                               5
          2. A könyvben érvényesülő elvek és módszer ismertetése; terminológiai 
            kérdések 

I. RÉSZ: NEMZETI MÚLTUNK KÖZMÜVELTSÉGBELI SZEREPE ÉS A 
     KÖLTŐI NYELVI RÉGIESSÉGEK                                                       13

     A) Az irodalmi archaizálás társadalmi feltételei- 
          nek előzetes áttekintése                                                       15

          1. A nemzeti múlt iránti érdeklődés alakulása                                  15
          2. Az irodalmi viszonyok fejlődése                                             17
          3. A régi nyelv iránti érdeklődés változásai                                   18
               A nyelvújítás                                                         18
               Az új ortológia és az újgrammatikusok hatása                          19
               Napjaink és a régi nyelv                                              19
          4. Aggályok a régi nyelvből vett kifejezések miatt                         20

     B) A történetírás szerepe és az archaizálás                                     22

          1. A felvilágosodás kori historikusok jelentősége                              22
          2. Íróink és a történeti kutatás                                               22

     C) A régi írásmódok megismerésének hatása a művé-
         szi archaizálásra                                                               25
          1. A XVIII—XIX. század fordulójának írástörténeti érdeklődése .                25
          2. Kazinczy archaikus írású románca                                        25
          3. A XIX. század első felének néhány költői eljárása                       31
          4. A tulajdonnevek régies írásának sajátos kérdései. .                         32
          5. A szövegkiadás ortográfiai hűsége és a közműveltség a *IX. * sZáZad
            második felében                                                          33
          6. Az újgrammatikus iskola és a helyesírás-történet                            35
          7. A XX. század első felének idevágó rövid jellemzése                          '37
          8. A felszabadulás utáni helyzet                                               38

     D) Az ismert nyelvi és irodalmi emlékek körének 
          kitágulása                                                                     41
  e       1. A történeti munkákból vett archaizmusok jelentkezése                    41
               Történelmi személynevek                                               41
               Népnevek                                                              43
               Helynevek 44
               A Zongor név tanulságai: história és poézis összemosódása             45
               Koholt történeti források nevei a művészi korfestésben                46
               A névanyag szerepe a realizmus felé vezető fejlődés idején            47
               A történeti források és a tárgyi-fogalmi archaizmusok                 48
          2. A Halotti Beszéd elemeinek felhasználása                                49


Sajnovie,s közvetítő szerepe 	
 49
Későbbi hullámgyűrűk 	
 61
3. Egyéb kisebb-nagyobb szövegemlékek jelentkezése az archaizálásban 53
A Mária-siralom 	
 54
A Königsbergi Töredék és Szalagjai stb. 	
 54
A László-epitáfium nyelvi utóélete 	
 55
Csáti Demeter éneke 	
 56
Ilosvai Toldija 	
 57
A Szilágyi és Hajmási 	
 57
Tinódi hatása archaizálásunkra 	
 58
Zrínyi nyelve; a régies stílus utánzásának jelentkezése 	
 59
A kódexirodalom s a későbbi prózai művek hatása 	
 60
4. A régi nyelvi eszközök összegyűjtésének írói módjai 	
 61
A szövegek megszerzésének nehézségei 	
 61
Régi nyelvi elemek gyűjtése és írói jegyzetek, szójegyzékek által való
népszerűsítése 	
 62
Kazinczy Ossziánjának szójegyzéke 	
 62
Csokonai szótörténeti kommentárjai 	
 63
P. Horvát Endre magyarázó szótára 	
 63
Az írói megjegyzések esetleges hátsó céljai  	
64
A régi szókat megvilágító jegyzetek mai szerepe 	
 66
A mű archaizálásának egészére vonatkozó magyarázat esetleges  
homályai 	
 67
5. Jelentéktelen vagy ma meghatározhatatlan forrásokat követő archai- 
zálások  	
68 
A régies nyelvi elem eszmetörténeti szempontból nem is mindig
fontos   68  
A Dorottya régies nyelvű tartalmi összefoglalásainak tanulságai 69  
A régies igekötő-kettőzés ködösebb szerepe   70
Véletlen külső útbaigazítások haszna; a forráskutatás korlátai . . .	
72
6. A biblia mint az archaizmusok sajátOs típusának forrása 	
 74
Nem archaikus nyelvű művek 	
 74
	
A bibliás nyelv Szirmay A. pamfletfordításában   75
A bibliai régiességek kedélyes fölhasználása a reformkorban . . . .  	
76 
A XIX. század későbbi költészetének komoly bibliás archaizálása 77
Bibliai hangok a Nyugat korszakában 	
 78
Babits Jónása 	
 78
A bibliás - hang egyéb XX. századi változataiból	
79
E) A nyelvtudomány és a néprajz jelentősége	
82
L A magyar nyelvrokonítás tükröződése archaizálásunkban 	
 82
A finnugor származtatás nyomai 	
 82
Nyelvünk délibábos eredeztetései és az archaizálás  	
84
ur	
A
A „t
ánizmus" és Zempléni A., Kozma A. stb. archaizálása	
87
Nyelvünk eredete és Kodolánvi történeti regényei . .	
88
2. A magyar nyelvtörténeti kutatás szerepe az archaizálás fejlődésében 89
RÉVAI és kora 	
 89
RÉVAI hatása Kölésev Iliász-töredékeire 	
 90
Balla Károly ossziáni regéje 	
94
KöleSey Homérosz-fordításának más eredetű régiességei 	
 94
Kölcsey és Vályi Nagy; a magyar homéroszi stb. epikus stílus
archaikus igenevei  	
96
RÉVAI nyelvnifivelői, illetőleg költői működése és az archaizálás .  	
98
Révai kortársainak és követőinek szerepe; HORVÁT Isrvlx szaktu-
dása 	
 99
Nyelvtörténeti ismeretek a reformkor táján 	
 101
Kölcsey újabb, prózai régiesítése	
 101
Az újgrammatikus nyelvvizsgálat előzményei 	
 103
Az újgrammatikusok és nyelvünk múltjának gondosabb föltárása 104 
Az archaizálás megújulása a századforduló táján   105
Nyelvtörténeti kutatások és hatásuk a két világháború közt	
  106
Mai társadalmunk nyelvtörténeti műveltsége 	
 107


          3. A szófejtés, szótörténet, szótárírás fejlődése és az archaizálás  108
              A felvilágosodás és a reformkori átalakulás                      108
              A nagyúr szó tanulságos múltja                                   111
              A zordon szó romantikus hangulatának „etimológiai" összetevője 113 
              Az 1849-től 1946-ig terjedő idő szókincskutatása és az archaizálás 114 
              Az 1945 utáni szakmunkák és hatásuk                              116
          4. A nyelvjárások, a szólások és a folklór szövegek, továbbá a néprajz
              egyéb ágainak kutatása és a régiesítés                           117
              A nyelvjárások szerepe az archaizáló írók stílusában             118
              A betűfonetikus népies-régies írás                               122
              A népi szólásmódok régies hatása                                    123 
              Népszokások nevének, hagyományos kifejezéseinek archaikus
                értéke                                                            124
              A délibábos mitologizálás legfurcsább irodalmi nyomai            125
              A névadás mint korjellemző népszokás                             129
              A folklór szövegei, kifejezései, formai elemei a régiesítésben . 130
              Idegen folklór elemek archaizáló értéke                          132
              A „népi gondolkodás" nyelvi eszközeinek régies jellege           133

    F) Az irodalmi kritika és a stilisztika meg a költé- 
          szet régies hangneme;                                                135

          L Bevezető szempontok                                                135
          2. Az archaizálás első értékelő említései                            135
          3. A reformkori kritikai-esztétikai állásfoglalások                  136
              BrrNiTz stilisztikai felfogása                                   137
              Az idevágó stílusparódia, szatirikus utánzás stb. jelentkezései.    137
              SZVORÉNYI stílustanának a régiességekre vonatkozó nézetei           138
          4. Az elmélet alakulása a XIX. század második felében                139
          5. A XX. század első évtizedeinek állásfoglalásaiból                 141
          6. A két világháború közti vélemények                                143
          7. Mostani korszakunk eddigi főbb eredményei                         147
              A történeti regény nyelvi archaizálásának nehéz kérdése          147
              Stilisztikai irodalmunk idevágó anyaga                           149
              A történeti regény műfaji átalakulásának néhány nyelvi következ- 
                ménye                                                          153
    G) Összefoglaló megjegyzések                                                  156

II. RÉSZ: A MÜLT IDŐ ÁTEMELÉSE JELEN IDŐBE (KORÁBBI KIFEJE- 
ZŐESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA KÉSŐBBI NYELVI SZINKRÓNIÁK- 
BAN) 159

    A) A nyelvi régiség és a stilisztikai régiesség viszo- 
        nyának főbb tanulságai                                                 161

          1. További céljaink; szerkesztési és módszertani megjegyzések . . . . 161
          2. A régies stílushatáshoz szükséges nyelvtörténeti távolság problémája 163
              Archaikus stílushatás nélküli nyelvi régiségek                   163
              A történeti változások ismeretének szerepe                       164
          3. Az olvasók nyelvtörténeti tájékozottságát helyettesítő körülmények 164
              A szerző nyújtotta segítség                                      164
              A tartalmi és formai kísérő mozzanatok sugalmazó ereje           165
          4. A nyelvtörténeti és a stilisztikai régiesség jellemzőbb eltérései    166
              A műszóhasználat ingadozásaiból                                  166
              A stilisztikai diakrónia és szinkrónia szempontja                168
              Az eddigi szempontok kombinálása az írótól ábrázolt kor régibb 
                vagy újabb voltával 168
          5. Pontos korszakra utaló hiteles archaizmusok                       170
              Néhány példa a Jókait megelőző korokból                          170
              Jókai, Mikszáth és Thaly idevágó eszközei                        171


          Tóth Béla és Gárdonyi régiességeinek néhány tanulsága             174
          A Nyugat klasszikusainak köréből: Móricz Erdélyének archaizmusai 176
          Kodolányi nyelvemlékutánzása                                      177
          Néhány felszabadulás utáni szövegünk korhű eszközei               178
          A tanulságok összegezése                                          179
     6. Újabb időkből való régiességek korábbi viszonyok festésében         179
          A hun stb. világ távlatának érzékeltetése magyar nyelvi eszközök-
            kel                                                             180
          Zavaró és nem zavaró újabb kori archaizmusok a régi magyar élet 
            festésében; elfogadható és bántó anakronizmusok . . . . . . 181
     7. A tárgyalt kornál régebbről ismert vagy ősibbnek vélt kifejezések kor- 
            festő értéke                                                    187
     8. Nem meghatározott történeti korszakra vonatkozó régiesítő eszközök 189
     9. Az álrégiességek problémái és legtanulságosabb típusai              192
     10. A régies stílushangulat fokozatai; az öreges nyelvhasználat fölfedezése 194
     11. A régies stíluseszközök szakmai megítélésének ingadozásaiból. . . .  197

B) A szöveg régiesítése és a stílusutánzás; a régi 
     szövegrészletek emlékeztető felhasználásának 
     egyéb változatai 199
     1. Nyelvi archaizálás és egy-egy meghatározott régi stílus utánzása. . 199
          Az elhatárolás nehézségei                                         199
     2. A nyelvi régiesítés tisztább típusai ...... .. . . . . . .          201 
          Az irodalmi nyelvben még úgy-ahogy élő, egyébként már divatja-
            múlt elemek                                                     201 
          Nem archaizáló idegen művek fordításába szőtt magyar archaizmu-
            sok                                                             204 
          Eredetijükben is archaizáló alkotások tolmácsolásában felhasznált
            régiességek                                                     207
          Magyar költői művek régiesítő stíluseszközei                      208
     3. Az általánosabb régiesítés és a stílusutánzás határsávja            210
     4. A stílusutánzás jellegzetesebb típusai                              214
          A komoly irodalmi stílusutánzás                                   214
          A stílusutánzás humoros, szatirikus stb. típusai                  219
     5. Utalásként vagy reminiszcenciaként átvett régi szövegrészek           223
          A montázsszerű alkalmazás néhány példája                          223
          Másfajta tartalmi vagy személyi allúziók                          223
          Közismert egykori motívumok újabb alkalmazása                     225
          Kedélyes-irodalmias hatású montázselemek                          226
     6. A fő tanulságok összefoglalása                                      227

C) A nyelvi szintek szerinti stilémacsoportok a mű- 
    alkotás egységében; műfajok, irányzatok stb 
    sajátos stílusigényei                                                   229
     1. A régies stilémáknak a nyelvi rendszer részeihez igazodó csoportosítása s 
          az így elkülönített eszközfajták szerepe a művek stiláris szerkezeté- 
          ben                                                               229
     2. Az íráskép régies összetevői és felhasználásuk a műalkotásban         233
     3. A hangtani regiességek és szerepük az egyedi művekben               237
     4. A szókészleti archaizmusok típusai és alkalmazási mód jai           242
          A tárgyi-fogalmi archaizmusok                                     243
          Régibb korok divatszavai; történeti zsargonelemek                 245
          Ismétlődések a művelődéstörténeti körök szóhasználattal való jel-
            lemzésében                                                      246
          A szókés•tlet régiességei a mű stiláris szerkezetében             247
     5. A morfológiai archaizmusok csoportjai; szerepük a stíluskompozícióban 249
          A szótári szóalakok régiessége                                    250
          Archaikus szófaji értékek                                         251
          Szótövek, szóalkotó módok, ragozási típusok régiessége            253
     6. A mondattani régiességek ismertetése; művészi alkalmazásuk néhány 
            módja                                                           256


             Általános megjegyzések                                          256
             A teljes mondatok, illetőleg a predikatív szintagmák régies szer-
               kesztésének nehézségei                                      257
             Egyes kisebb mondatszerkezeti egységek archaikus ízei         259
         7. A főbb tanulságok értékelése                                   261

    D) Ismeretlen szerzőjű művészi archaizálások; 
             régiesítés és emlékhamisítás                                  263
         1. Az 1794-i Uránia archaizáló novellájának szerzősége              263
             A tudománytörténeti előzmények és értékelésük 263 
             A Kármán szerzősége mellett vagy ellen valló körülmények kritikaiát-
               tekintése                                                   266
             A nem régies nyelvi eszközök vallomása                        269
             A tudatos archaizmusok tanúságtétele                          273
             A tapasztalatok összegezése                                   273
         2. Irodalmi vonatkozású hamis okiratok                            275
             A művészi és a csalárd célú régiesítés                        275
             A rovásírásos emlékek kérdése                                 278
             A Csíki Székely Krónika                                       278
             Szirmay állítólagos 1339-i magyar oklevele                    282
             Perecsenyi Nagy „hiteles" régi, illetőleg keleti stb. magyar szö-
               vegei                                                       283
             Az „I. András korabeli imádság"                                 289
         3. Antedatált művészi archaizálások                               290
             ,Egy régi Székely Poeta Emléke"                               290
             A Thaly hamisította vagy a tőle közölt formában gyanús korai ver-
               sek                                                           290
             A „Vak-Bottyánrúl való ének" eredetisége                      292
             Az ál-kuruc balladák iránti kegyeletes bizalom okai           294
             A hamisított balladák archaizmusainak főbb típusai            222952
             Thaly ál-régi szövegeinek stílushatása 
         4. A művészi hamisítványok leleplezésének módszertani tanulságai . . 

     E) A műfordítói archaizálás néhány problémája • • 300
         1. A forrásnyelvi archaizálás tolmácsolása a célnyelv eszközeivel . . • • 300 
             A fő vitakérdések előrebocsátása                              300
             Az egyetemesen adható tanács és megfogadásának nehézségei .     300
             A műfordítók régies stílusárnyalásának sokfélesége            301
         2. Régi, de nem archaizáló stílusú művek átültetése . . . . . . . 303 
             A fordító alkalmazta utólagos régiesítés elhárítása szakirodalmunkban 303 
             A fordítói gyakorlat kisebb eltérései                         304

UTÓSZÓ                                                                     307
         1. Az utánzó és a játékösztön szerepe                             307

         2. A komplex kutatások tanulságainak ellentmondásossága           308
         3. Mai korunkra vonatkozó gyakorlati tanulságok                   310

A RÖVIDÍTETT FORRÁSJELZÉSEK FELOLDÁSA !                                    313

NÉVMUTATÓ . . . .                                                          321

A TÁRGYALT MAGYAR NYELVI ESZKÖZÖK MUTATÓJA                                 329

KÉPMELLÉKLETEK