Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv

A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Tompa József - Régikönyvek
A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv - Régikönyvek
(0 vélemény)

Tompa József könyve a magyar szépirodalmi stílus archaizmusainak monografikus feldolgozása. Lényegét tekintve nyelvészeti jellegű munka, módszere azonban jellegzetesen komplex.

Borító tervezők:
Scherer József
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1972
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
Kötés típusa:
kemény papírkötés kiadói borítóban
Terjedelem:
353
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
ELŐSZÓ
1. Munkánk tárgya és két fő része; élményi háttere 5
2. A könyvben érvényesülő elvek és módszer ismertetése; terminológiai
kérdések

I. RÉSZ: NEMZETI MÚLTUNK KÖZMÜVELTSÉGBELI SZEREPE ÉS A
KÖLTŐI NYELVI RÉGIESSÉGEK 13

A) Az irodalmi archaizálás társadalmi feltételei-
nek előzetes áttekintése 15

1. A nemzeti múlt iránti érdeklődés alakulása 15
2. Az irodalmi viszonyok fejlődése 17
3. A régi nyelv iránti érdeklődés változásai 18
A nyelvújítás 18
Az új ortológia és az újgrammatikusok hatása 19
Napjaink és a régi nyelv 19
4. Aggályok a régi nyelvből vett kifejezések miatt 20

B) A történetírás szerepe és az archaizálás 22

1. A felvilágosodás kori historikusok jelentősége 22
2. Íróink és a történeti kutatás 22

C) A régi írásmódok megismerésének hatása a művé-
szi archaizálásra 25
1. A XVIII—XIX. század fordulójának írástörténeti érdeklődése . 25
2. Kazinczy archaikus írású románca 25
3. A XIX. század első felének néhány költői eljárása 31
4. A tulajdonnevek régies írásának sajátos kérdései. . 32
5. A szövegkiadás ortográfiai hűsége és a közműveltség a *IX. * sZáZad
második felében 33
6. Az újgrammatikus iskola és a helyesírás-történet 35
7. A XX. század első felének idevágó rövid jellemzése '37
8. A felszabadulás utáni helyzet 38

D) Az ismert nyelvi és irodalmi emlékek körének
kitágulása 41
e 1. A történeti munkákból vett archaizmusok jelentkezése 41
Történelmi személynevek 41
Népnevek 43
Helynevek 44
A Zongor név tanulságai: história és poézis összemosódása 45
Koholt történeti források nevei a művészi korfestésben 46
A névanyag szerepe a realizmus felé vezető fejlődés idején 47
A történeti források és a tárgyi-fogalmi archaizmusok 48
2. A Halotti Beszéd elemeinek felhasználása 49


Sajnovie,s közvetítő szerepe
49
Későbbi hullámgyűrűk
61
3. Egyéb kisebb-nagyobb szövegemlékek jelentkezése az archaizálásban 53
A Mária-siralom
54
A Königsbergi Töredék és Szalagjai stb.
54
A László-epitáfium nyelvi utóélete
55
Csáti Demeter éneke
56
Ilosvai Toldija
57
A Szilágyi és Hajmási
57
Tinódi hatása archaizálásunkra
58
Zrínyi nyelve; a régies stílus utánzásának jelentkezése
59
A kódexirodalom s a későbbi prózai művek hatása
60
4. A régi nyelvi eszközök összegyűjtésének írói módjai
61
A szövegek megszerzésének nehézségei
61
Régi nyelvi elemek gyűjtése és írói jegyzetek, szójegyzékek által való
népszerűsítése
62
Kazinczy Ossziánjának szójegyzéke
62
Csokonai szótörténeti kommentárjai
63
P. Horvát Endre magyarázó szótára
63
Az írói megjegyzések esetleges hátsó céljai
64
A régi szókat megvilágító jegyzetek mai szerepe
66
A mű archaizálásának egészére vonatkozó magyarázat esetleges
homályai
67
5. Jelentéktelen vagy ma meghatározhatatlan forrásokat követő archai-
zálások
68
A régies nyelvi elem eszmetörténeti szempontból nem is mindig
fontos 68
A Dorottya régies nyelvű tartalmi összefoglalásainak tanulságai 69
A régies igekötő-kettőzés ködösebb szerepe 70
Véletlen külső útbaigazítások haszna; a forráskutatás korlátai . . .
72
6. A biblia mint az archaizmusok sajátOs típusának forrása
74
Nem archaikus nyelvű művek
74

A bibliás nyelv Szirmay A. pamfletfordításában 75
A bibliai régiességek kedélyes fölhasználása a reformkorban . . . .
76
A XIX. század későbbi költészetének komoly bibliás archaizálása 77
Bibliai hangok a Nyugat korszakában
78
Babits Jónása
78
A bibliás - hang egyéb XX. századi változataiból
79
E) A nyelvtudomány és a néprajz jelentősége
82
L A magyar nyelvrokonítás tükröződése archaizálásunkban
82
A finnugor származtatás nyomai
82
Nyelvünk délibábos eredeztetései és az archaizálás
84
ur
A
A „t
ánizmus" és Zempléni A., Kozma A. stb. archaizálása
87
Nyelvünk eredete és Kodolánvi történeti regényei . .
88
2. A magyar nyelvtörténeti kutatás szerepe az archaizálás fejlődésében 89
RÉVAI és kora
89
RÉVAI hatása Kölésev Iliász-töredékeire
90
Balla Károly ossziáni regéje
94
KöleSey Homérosz-fordításának más eredetű régiességei
94
Kölcsey és Vályi Nagy; a magyar homéroszi stb. epikus stílus
archaikus igenevei
96
RÉVAI nyelvnifivelői, illetőleg költői működése és az archaizálás .
98
Révai kortársainak és követőinek szerepe; HORVÁT Isrvlx szaktu-
dása
99
Nyelvtörténeti ismeretek a reformkor táján
101
Kölcsey újabb, prózai régiesítése
101
Az újgrammatikus nyelvvizsgálat előzményei
103
Az újgrammatikusok és nyelvünk múltjának gondosabb föltárása 104
Az archaizálás megújulása a századforduló táján 105
Nyelvtörténeti kutatások és hatásuk a két világháború közt
106
Mai társadalmunk nyelvtörténeti műveltsége
107


3. A szófejtés, szótörténet, szótárírás fejlődése és az archaizálás 108
A felvilágosodás és a reformkori átalakulás 108
A nagyúr szó tanulságos múltja 111
A zordon szó romantikus hangulatának „etimológiai" összetevője 113
Az 1849-től 1946-ig terjedő idő szókincskutatása és az archaizálás 114
Az 1945 utáni szakmunkák és hatásuk 116
4. A nyelvjárások, a szólások és a folklór szövegek, továbbá a néprajz
egyéb ágainak kutatása és a régiesítés 117
A nyelvjárások szerepe az archaizáló írók stílusában 118
A betűfonetikus népies-régies írás 122
A népi szólásmódok régies hatása 123
Népszokások nevének, hagyományos kifejezéseinek archaikus
értéke 124
A délibábos mitologizálás legfurcsább irodalmi nyomai 125
A névadás mint korjellemző népszokás 129
A folklór szövegei, kifejezései, formai elemei a régiesítésben . 130
Idegen folklór elemek archaizáló értéke 132
A „népi gondolkodás" nyelvi eszközeinek régies jellege 133

F) Az irodalmi kritika és a stilisztika meg a költé-
szet régies hangneme; 135

L Bevezető szempontok 135
2. Az archaizálás első értékelő említései 135
3. A reformkori kritikai-esztétikai állásfoglalások 136
BrrNiTz stilisztikai felfogása 137
Az idevágó stílusparódia, szatirikus utánzás stb. jelentkezései. 137
SZVORÉNYI stílustanának a régiességekre vonatkozó nézetei 138
4. Az elmélet alakulása a XIX. század második felében 139
5. A XX. század első évtizedeinek állásfoglalásaiból 141
6. A két világháború közti vélemények 143
7. Mostani korszakunk eddigi főbb eredményei 147
A történeti regény nyelvi archaizálásának nehéz kérdése 147
Stilisztikai irodalmunk idevágó anyaga 149
A történeti regény műfaji átalakulásának néhány nyelvi következ-
ménye 153
G) Összefoglaló megjegyzések 156

II. RÉSZ: A MÜLT IDŐ ÁTEMELÉSE JELEN IDŐBE (KORÁBBI KIFEJE-
ZŐESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA KÉSŐBBI NYELVI SZINKRÓNIÁK-
BAN) 159

A) A nyelvi régiség és a stilisztikai régiesség viszo-
nyának főbb tanulságai 161

1. További céljaink; szerkesztési és módszertani megjegyzések . . . . 161
2. A régies stílushatáshoz szükséges nyelvtörténeti távolság problémája 163
Archaikus stílushatás nélküli nyelvi régiségek 163
A történeti változások ismeretének szerepe 164
3. Az olvasók nyelvtörténeti tájékozottságát helyettesítő körülmények 164
A szerző nyújtotta segítség 164
A tartalmi és formai kísérő mozzanatok sugalmazó ereje 165
4. A nyelvtörténeti és a stilisztikai régiesség jellemzőbb eltérései 166
A műszóhasználat ingadozásaiból 166
A stilisztikai diakrónia és szinkrónia szempontja 168
Az eddigi szempontok kombinálása az írótól ábrázolt kor régibb
vagy újabb voltával 168
5. Pontos korszakra utaló hiteles archaizmusok 170
Néhány példa a Jókait megelőző korokból 170
Jókai, Mikszáth és Thaly idevágó eszközei 171


Tóth Béla és Gárdonyi régiességeinek néhány tanulsága 174
A Nyugat klasszikusainak köréből: Móricz Erdélyének archaizmusai 176
Kodolányi nyelvemlékutánzása 177
Néhány felszabadulás utáni szövegünk korhű eszközei 178
A tanulságok összegezése 179
6. Újabb időkből való régiességek korábbi viszonyok festésében 179
A hun stb. világ távlatának érzékeltetése magyar nyelvi eszközök-
kel 180
Zavaró és nem zavaró újabb kori archaizmusok a régi magyar élet
festésében; elfogadható és bántó anakronizmusok . . . . . . 181
7. A tárgyalt kornál régebbről ismert vagy ősibbnek vélt kifejezések kor-
festő értéke 187
8. Nem meghatározott történeti korszakra vonatkozó régiesítő eszközök 189
9. Az álrégiességek problémái és legtanulságosabb típusai 192
10. A régies stílushangulat fokozatai; az öreges nyelvhasználat fölfedezése 194
11. A régies stíluseszközök szakmai megítélésének ingadozásaiból. . . . 197

B) A szöveg régiesítése és a stílusutánzás; a régi
szövegrészletek emlékeztető felhasználásának
egyéb változatai 199
1. Nyelvi archaizálás és egy-egy meghatározott régi stílus utánzása. . 199
Az elhatárolás nehézségei 199
2. A nyelvi régiesítés tisztább típusai ...... .. . . . . . . 201
Az irodalmi nyelvben még úgy-ahogy élő, egyébként már divatja-
múlt elemek 201
Nem archaizáló idegen művek fordításába szőtt magyar archaizmu-
sok 204
Eredetijükben is archaizáló alkotások tolmácsolásában felhasznált
régiességek 207
Magyar költői művek régiesítő stíluseszközei 208
3. Az általánosabb régiesítés és a stílusutánzás határsávja 210
4. A stílusutánzás jellegzetesebb típusai 214
A komoly irodalmi stílusutánzás 214
A stílusutánzás humoros, szatirikus stb. típusai 219
5. Utalásként vagy reminiszcenciaként átvett régi szövegrészek 223
A montázsszerű alkalmazás néhány példája 223
Másfajta tartalmi vagy személyi allúziók 223
Közismert egykori motívumok újabb alkalmazása 225
Kedélyes-irodalmias hatású montázselemek 226
6. A fő tanulságok összefoglalása 227

C) A nyelvi szintek szerinti stilémacsoportok a mű-
alkotás egységében; műfajok, irányzatok stb
sajátos stílusigényei 229
1. A régies stilémáknak a nyelvi rendszer részeihez igazodó csoportosítása s
az így elkülönített eszközfajták szerepe a művek stiláris szerkezeté-
ben 229
2. Az íráskép régies összetevői és felhasználásuk a műalkotásban 233
3. A hangtani regiességek és szerepük az egyedi művekben 237
4. A szókészleti archaizmusok típusai és alkalmazási mód jai 242
A tárgyi-fogalmi archaizmusok 243
Régibb korok divatszavai; történeti zsargonelemek 245
Ismétlődések a művelődéstörténeti körök szóhasználattal való jel-
lemzésében 246
A szókés•tlet régiességei a mű stiláris szerkezetében 247
5. A morfológiai archaizmusok csoportjai; szerepük a stíluskompozícióban 249
A szótári szóalakok régiessége 250
Archaikus szófaji értékek 251
Szótövek, szóalkotó módok, ragozási típusok régiessége 253
6. A mondattani régiességek ismertetése; művészi alkalmazásuk néhány
módja 256


Általános megjegyzések 256
A teljes mondatok, illetőleg a predikatív szintagmák régies szer-
kesztésének nehézségei 257
Egyes kisebb mondatszerkezeti egységek archaikus ízei 259
7. A főbb tanulságok értékelése 261

D) Ismeretlen szerzőjű művészi archaizálások;
régiesítés és emlékhamisítás 263
1. Az 1794-i Uránia archaizáló novellájának szerzősége 263
A tudománytörténeti előzmények és értékelésük 263
A Kármán szerzősége mellett vagy ellen valló körülmények kritikaiát-
tekintése 266
A nem régies nyelvi eszközök vallomása 269
A tudatos archaizmusok tanúságtétele 273
A tapasztalatok összegezése 273
2. Irodalmi vonatkozású hamis okiratok 275
A művészi és a csalárd célú régiesítés 275
A rovásírásos emlékek kérdése 278
A Csíki Székely Krónika 278
Szirmay állítólagos 1339-i magyar oklevele 282
Perecsenyi Nagy „hiteles" régi, illetőleg keleti stb. magyar szö-
vegei 283
Az „I. András korabeli imádság" 289
3. Antedatált művészi archaizálások 290
,Egy régi Székely Poeta Emléke" 290
A Thaly hamisította vagy a tőle közölt formában gyanús korai ver-
sek 290
A „Vak-Bottyánrúl való ének" eredetisége 292
Az ál-kuruc balladák iránti kegyeletes bizalom okai 294
A hamisított balladák archaizmusainak főbb típusai 222952
Thaly ál-régi szövegeinek stílushatása
4. A művészi hamisítványok leleplezésének módszertani tanulságai . .

E) A műfordítói archaizálás néhány problémája • • 300
1. A forrásnyelvi archaizálás tolmácsolása a célnyelv eszközeivel . . • • 300
A fő vitakérdések előrebocsátása 300
Az egyetemesen adható tanács és megfogadásának nehézségei . 300
A műfordítók régies stílusárnyalásának sokfélesége 301
2. Régi, de nem archaizáló stílusú művek átültetése . . . . . . . 303
A fordító alkalmazta utólagos régiesítés elhárítása szakirodalmunkban 303
A fordítói gyakorlat kisebb eltérései 304

UTÓSZÓ 307
1. Az utánzó és a játékösztön szerepe 307

2. A komplex kutatások tanulságainak ellentmondásossága 308
3. Mai korunkra vonatkozó gyakorlati tanulságok 310

A RÖVIDÍTETT FORRÁSJELZÉSEK FELOLDÁSA ! 313

NÉVMUTATÓ . . . . 321

A TÁRGYALT MAGYAR NYELVI ESZKÖZÖK MUTATÓJA 329

KÉPMELLÉKLETEK


Tompa József

Tompa József  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
800 Ft 560 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
600 Ft 420 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
600 Ft 420 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
800 Ft 560 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...