A nagy forradalmak kora 1773-tól 1815-ig

Észak-Amerikában tizenhárom új-angliai gyarmat önállósulni vágyott, s e szándékuk a függetlenségi háború kirobbanásához, majd az Amerikai Egyesült Államok megalapításához vezetett. Az amerikaiak Nagy-Britannia felett aratott győzelme más országoknak is reményt adott. Haitin rabszolgasorban élők és már felszabadult rabszolgák lázadtak fel elnyomóik ellen, s létrehozták a Karib-tenger első köztársaságát. A függetlenség lobogói Latin-Amerika-szerte a magasba lendültek, de ez az időszak sokak számára csupán a harcok kezdetét jelentette. Egyedül Brazília úszott az árral szemben azzal, hogy menedéket nyújtott a Portugáliából elmenekült királyi udvarnak. A francia forradalom alapjaiban rengette meg Európát. Az ezt követő rémuralom idején a királyon és a királynén kívül közemberek ezrei lelték halálukat. A káosz hullámaiból végül kiemelkedett a korszak legmeghatározóbb személyisége, Bonaparte Napóleon, aki helyreállította a rendet Franciaországban és egész Európát uralma alá vonta. Az európai nagyhatalmaknak csak több szövetség létrehozásával sikerült megfékezniük világuralmi törekvéseit. Nagy-Britanniában ezalatt teljesen másfajta átalakulás indult meg: beköszöntött az ipari forradalom korszaka.

Mutass kevesebbet