A nagy francia forradalom kisenciklopédiája

Maradt-e ​még vajon valami ünnepelni való számunkra a francia forradalom kétszázadik évfordulóján? Igen, maradt. A forradalom ugyanis nemcsak annyit tett, hogy a születés előkelőségének uralmát a tulajdon előkelőségének uralmával váltotta fel, hanem a népszuverenitás jegyében véglegesen eltörölte Franciaországban az isteni jogú, elméletileg korlátlan abszolút monarchiát is, s a kiváltságok rendszerének helyébe a törvény előtti egyenlőséget állította. Megfogalmazta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogilag egyenlőnek születnek, s azok is maradnak. Alapvető jognak nyilvánította a zsarnokságnak való ellenállást, biztosította a vélemény, a sajtó, a vallás szabadságát, a szólásszabadságot, az erőszakos letartóztatástól mentesítő személyes szabadságot, a jogi és adózási egyenlőséget, s kimondta, hogy a társadalomnak joga van valamennyi közalkalmazottat felelősségre vonni tevékenységéért. Amíg ezen elvek teljes megvalósításáért folytatott küzdelmek le nem kerülnek a történelem napirendjéről, lesz miről megemlékezni a francia forradalom évfordulóin. A nagy francia forradalmon ma az 1789 és 1799 között Franciaországban lejátszódó összetett eseménysorozatot értjük. E három részből: szócikkekből, kronológiából és bibliográfiából álló kötetnek az volt a célja, hogy modern, pontos és tömör információkat nyújtson mindazok számára, akik a nagy francia forradalom bármely eseménye, szereplője vagy problémája iránt érdeklődnek.

Mutass kevesebbet