A nagy sikoly

Az egész történet egy nagy és népes tőkés család keretein belül játszódik, amely társadalom a társadalomban, saját erkölcsi és viselkedési szabályai vannak, de ezek általában érvényesek a századforduló korabeli magyar társadalom úgynevezett felső tízezerének egészére is. Ebben a miniatűr társadalomban nagy általánosságban kétféle nőtípus létezik; az egyik, amely nem találja meg a testi szerelemben, a házasságban az eszményeit, mert talán túl sok illúziót táplált iránta, az ifjú feleség ajkáról sosem hangzik fel a kéj csúcsát jelző nagy sikoly, illetőleg azt sem a testi, hanem a művészi-szellemi gyönyör váltja ki belőle; a másik típus az, amely egyrészt - kettős életet él s mindenki előtt titkolva igazi, természetes vágyait, külföldre jár az igazi életet élni, ismét mások teljesen kiszakadnak ebből a környezetből, hogy egyéni szabadságukat élhessék, mert ez a környezet alakoskodásra kényszeríti - persze csak a nőt. De ha szerelemről van szó, akkor valójában a férfi-nő viszonyról van szó. A férfiak azonban ebben a könyvben meglehetősen másodlagos szerepre szorulnak, s szinte csak azért vannak itt, hogy a nősorsot teljesebbé tegyék, hogy fényt vessenek e viszony idejétmúlt és tarthatatlan jellegére. S mikor a szerző vitába száll a férfi felsőbbrendűségét hirdető könyvekkel és azt mondja, hogy ezeknek a "férfiak közt nagy olvasótábor akad,... hiszen azt hirdetik, amit a férfiak szívesen hallanak: hogy ők egyedül a teremtés mindenható urai, értük van minden, nekik szolgál minden", akkor egyszerre világos lesz, hogy Erdős Renée viszont azért tett szert oly hihetetlenül nagy olvasótáborra az asszonyok körében, mert ő azt hirdeti, amit asszonyokra az Isten a gyönyörűségnél sokkal nagyobb, fontosabb, maradandóbb feladatot bízott. A gyermeket! A férfinak adta a gyönyörűséget, mert annak mást nem adott.

Mutass kevesebbet