A nagy szabadítás

Keldale ódon házainak és a házaknál is régebbi titkainak idilljét most a Scotland Yard detektívfelügyelőjének, egyúttal Asherton nyolcadik őrgrófjának érkezése zavarja meg. Lynley-t, valamint az eléggé visszataszító modorú Barbara Havers őrmestert azért küldték a helyszínre, hogy kinyomozzanak egy véres gyilkossági ügyet, amely teljesen feldúlta e békés vidék mindennapjait. A kövér és csöppet sem vonzó Roberta Teysre a vasárnapi ruhájában, tanyájuk csűrjében találnak rá - az ölében egy fejsze, a lába előtt apja lefejezett holtteste. A lány csak annyit mond: „Én voltam az. És nem bántam meg", aztán nem szólal meg többé. De ahogy Lynley és Havers egyre mélyebbre hatol ebben a sötét útvesztőben, és felfedik ennek a látszólag nyugodt angol falunak a titkos botrányait és elképesztő bűnügyeit, úgy kerülnek egyre közelebb a megoldáshoz - és mindeközben szembesülnek saját életük kínzó rejtélyeivel is. A nagy szabadítás nem véletlenül lett Agatha-díjas első regény, hiszen olyan írónő jegyzi, akit méltán tartanak Agatha Christie utódjának. Elizabeth George szinte valamennyi regénye sikerlistás a világ számos országában, Lynley felügyelő pedig Hercule Poirot és Miss Marple lenyűgöző karaktereinek sorába illik.

Mutass kevesebbet