A nagy Zöld Balhé

John Archibald Dortmunder a selejtes bűnöző prototípusa. Egy középnyugati árvaházban nőtt fel, 37 éves korára megjárta Koreát, a sereg után kétszer tartóztatták le rablásért és egyszer volt nős egy bizonyos Honeybun Bazoom nevezetű hölggyel, éjszakai mulatók ismert cicamicájával. A válás kimondását mindkét fél osztatlan örömmel fogadta. Hogy, hogy nem - Dortmunder számára a legfelfoghatatlanabb módon -, profi gengszterkülönítmény vezetőjeként fontos megbízást kap: egy 500 000 dollár értékű smaragdot kell megszereznie. Megbízója Patrick Iko őrnagy, harcsabajszos afrikai diplomata; akinek országa egy politikai malőr folyományaként nevezett ékkőtől megválni kényszerült. A lehetetlen küldetésre Dortmunderünk szakértőket toboroz maga köré, köztük: Kelpet, a szép múltú szélhámost, akinek lelkében olthatatlan vonzalom lobog az orvosi rendszámmal kitüntetett járgányok iránt, elég a rendszám bűvös MD jelzése, és nyugalma oda; Stan Murchöt, taxisofőrt és az Indianapolisi Futamok sztereó-lemezfelvételeinek örök hívét (egyébként a mamájával él); Roger Chefwicket, a késő negyvenes vonatőrültet, akinek vézna háta, ha teheti, házának alagsorában a rétegelt lemez terepasztalon kanyargó keskeny nyomtávú pályán zakatoló, egymásra csatlakozó, majd egymást elhagyó szerelvényei fölé görnyed. Az események, amelyekbe a kis csapat Donald E. Westlake regényében keveredik ehhez mérten hasfalhasogatók és idegborzolók, nem kisebb látványosságokkal, mint amilyen a New York Coliseum és egy jobb sorsra érdemes furgon egymásba csapódása, egy őrült helikopteres rajtaütés egy rendőrőrsön, és egy vidámparkból elcsent minimozdonnyal megejtett menekülés nem máshonnan, mint egy a sárgánál is sárgább házból. „Donald E. Westlake könyvei olyan emberekkel vannak tele, akikkel mindenképpen találkozni szeretnék." Rex Stout

Mutass kevesebbet