A Nagyúr

A nemrég bemutatott rockopera sikere, az időközben megjelent regényes életrajzok és tanulmányok sokasága, a megrendezett kiállítások láttán joggal beszélhetünk "Attila-reneszánszról". A nagy hun fejedelem iránt a magyarság lelkében valójában mindig jelen lévő érdeklődés éled újjá most, amikor nemzettudatunk több évtizedes elhomályosítása után, végre tisztán akarjuk látni történelmünk tényeit és mítoszait, mert a kettő együtt alakítja egy nép önképét. a tiszántlátásban - mint annyiszor - klasszikuaink segítenek. Nemeskürty István a magyar irodalom öt kitűnő, de mára gyakorlatilag elfeledett darabját válogatta a FELFEDEZETT KLASSZIKUSOK sorozat új kötetébe. Így remekművek tükrébe, folyamatában láthatja az Olvasó, hogyan alakult a magyarság Attila-képe a XVIII. századtól a két világháború közti időszakig. Felvilágosodásunk atyja, Bessenyei György a felvilágosult abszolutizmus idején éppúgy szükségét érezte, hogy drámai formában idézze fel Attila alakját, mint Vajda János, a jeles költő az önkényuralom idején. Márkus László, a századelő ismert színházi rendezője és írója, valamint kortársa, a politikus és író Bánffy Miklós az első világháború előestéjén és Harsányi Kálmán a trianoni katasztrófa után. Bánffy Miklós A nagyúr és Harsányi Kálmán Ellák című drámájának újbóli megjelenésével nemcsak két nagyszerű alkotás "tér vissza", de két klasszikus írónk is, akiket az előző rendszer nemzetellenes célzattal ítélt feledésre.

Mutass kevesebbet