A nagyvilágon e kívül...

Egyeseket megrémisztett, másokat megörvendeztetett, de mindenkit meglepett, hogy a rendszerváltást követően a nemzeti érzés és tudatvilág teljes vértezetben jelent meg az összes közép- és kelet-európai nemzet nyilvánosságában. A magyarok sem képeztek kivételt. Alaptalannak bizonyult az a korábban széles körben osztott aggodalom, mely szerint a nemzeti sajátosságok eltűnnek és értékek elsajátítására alkalmatlan arctalan tömeggé, mondhatni puszta lakossággá torzul a magyar társadalom. A négyévente rendre bekövetkező szabad választásokon egymással versengő nemzetfelfogások jegyében fellépő pártok küzdöttek a választók szavazataiért. A különbség csak annyi, hogy egyes pártok az államnemzeti, más pártok a kulturális nemzeti hovatartozást részesítik előnyben, de egyik sem tagadja a másik szempont létjogosultságát. A könyv gazdagon dokumentált szociológiai vizsgálati anyagon bizonyítja, hogy a magyar nemzeti tudat és érzésvilág kettőssége a magyar nemzeti lét történetileg kialakult valóságában gyökerezik. Nem esik egybe a magyar állampolgárok politikai közössége és a magukat magyarként meghatározó személyek kulturális azonosságtudaton alapuló együttese. A kötet az 1970-es évektől kezdve mind a mai napig folyamatosan végzett reprezentatív szociológiai és szociálpszichológiai felmérések adataira támaszkodva azt mutatja, hogy a magyar nemzeti tudat és érzésvilág töretlenül vészelte át a huszadik század második felének hányattatásait. Azt már az olvasónak kell eldöntenie, hogy e töretlenségben a közép- és kelet-európai kis népek nyomorúságának továbbélését, vagy a nemzeti értékek megmaradásának csodáját látja-e inkább.

Mutass kevesebbet