A NATO-ban dolgozni, Rómában élni

A honvédelmi miniszter 2003-ban tartós külszolgálatra vezényelt a római NATO Védelmi Akadémiára (NDC - NATO Defense College), a szövetség stratégiai szintű oktatási intézményébe fakultás-tanácsadónak. Nem először töltöttem hoszszabb időt az akadémián, 2000 szeptemberétől 2001 márciusáig, hat hónapig tanfolyami hallgató voltam ugyanott. Mivel férjem már nyugállományban volt, családostól költöztem ki erre az időszakra. Ez alatt a három és fél év alatt rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereztem, egyrészt a NATO belső életéről, a követelményekről és az elvárásokról, az NDC-ben folyó oktatás szerkezetéről és színvonaláról, másrészt a tőlünk sok mindenben különböző olasz kultúra, társadalom és közélet sajátosságairól, a mindennapi életről. Megtapasztaltam, hogy milyen nehézséget jelent egy nem angol vagy francia anyanyelvűnek - főleg, ha nem nyugat-európai országból való - a NATO-ban dolgozni, mivel kell napról napra megküzdeni egy olyan országban, ahol a mindennapos ügyek intézése során csak olaszul beszélő emberekkel kell szót érteni. Végleges hazatérésünk után többen is biztattak, hogy írjam le és tegyem közkinccsé tapasztalataimat, amelyek elsősorban azoknak a katonatársaimnak nyújthatnak ismereteket, akik ezután mennek külszolgálatra. De talán nem érdektelen mások számára sem, akiket a több ezer éves kultúra és az arra épült modern olasz társadalom mindennapjai érdekelnek. Az elmúlt években több hazai és külföldi publikáció segítségével igyekeztem a NATO Védelmi Akadémia tevékenységét, az új oktatási formákat, a külszolgálatra történő felkészülés, a beilleszkedés folyamatát és nehézségeit megismertetni, bemutatni. Azt gondoltam, hogy hosszabb terjedelemben, könyv formájában jegyzem le a három év alatt felhalmozódott tapasztalatokat, a felkészülésre, a NATO Védelmi Akadémiára, az ott végzett munkámra, a lakás- és iskolaválasztásra, az életvitelre, a helyi sajátosságokra és a kapcsolatrendszerre koncentrálva állítom össze a kötet anyagát. Természetesen az örök város szépségeiről is írok, igaz, terjedelmi korlátok miatt csak jelzésértékűen.

Mutass kevesebbet