Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók

A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók - Bernstein Béla - Régikönyvek
A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók - Régikönyvek A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók - Régikönyvek A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók - Régikönyvek A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók - Régikönyvek
(0 vélemény)

Bernstein Béla (1865-1944) rabbi és történetíró monográfiája elõször 1898-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. Abban a korban, amikor a magyar zsidók már két-három nemzedék óta sikeresen asszimilálódtak az anyanemzethez. Legalábbis ebben a hiszemben éltek. Ezt a tudatállapotot tükrözte Bernstein művének elsõ kiadása, noha nem hallgatta el az emancipáció rögös útjának állomásait sem. A második kiadásra 1939-ben, egy megváltozott világban került sor. Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, s éppen Európa második újrafelosztása volt napirenden. A második világháború s annak egy külön frontja: a zsidók ellen viselt háború elõestéjén Bernstein azért adta ki újra, átdolgozva és kiegészítve munkáját, hogy a reformkor befogadóinak unokáit emlékeztesse a zsidók és magyarok között megkötött szövetségre. Arra, hogy 1848-49 után a magyar zsidóság az egyetemes magyarság oszthatatlan része. A holocaust - amely Auschwitzban elégette magát a szerzõt is, Jókai hívét és barátját (az elsõ kiadást az õ elõszava vezette be) - és a rákövetkezõ fél évszázad erõszakolt felejtése nem tette lehetõvé, hogy a következõ nemzedékek elõítélet-mentesen megvizsgálják az ezirányú reformkori folyamatokat. Ezt bizonyítja az is, hogy Bernstein Béla könyve óta mind a mai napig nem született átfogó monográfia a nagyon is lényegbevágó, mert a modern Magyarország születésének egyik érzékeny pontját érintõ témáról. A Múlt és Jövõ Kiadó ezért a magyar szabadságharc 150. évfordulóján újra Bernstein Béla alapművéhez fordul, hogy azokhoz a gyökerekhez nyúljon vissza, amelyek annyi tragédián, >>hagyományszakadáson

Borító tervezők:
Kálmán Tünde
Kiadó:
Múlt és Jövő Kiadó
Kiadás éve:
1998
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Gyomai Kner Nyomda Rt.
ISBN:
9638581743
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
334
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.50cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Eraszó Jókai Mórtól 5
Előszó a második kiadáshoz 6
Bevezetés 7
Ekő fejezet 11
A zsidók jogi helyzete 1848 elején
II. József és a magyarországi zsidók — A helyzet javulása — Az
1839/40-iki országgyűlés. — A magyarországi zsidók országos képvise-
lete. — Folyamodványa az egyenjogúsításért. — A Kk. és Rr. sza-
badelvűsége. — Törvényjavaslat és üzenet a zsidókról. — A főrendek
módosításai. — A bécsi kormány cenzúrája. — Az 1840:29. törvény-
cikk. — Előnye és hatása. — A városok reakciója. — Az egyenjogúsítás
ügye. —B. Eötvös József a zsidók érdekében. — Az 1843/44-iki ország-
gyűlés kedvezőtlen a zsidókra nézve. —Kossuth és az egyenjogúsítás.
— Löw Lipót polémiája Kossuth ellen. — A zsidók magyarosodása. —
Az Izr. Magyarító Egylet. — 1846 eredményei. — Gróf Zay Károly a
zsidók érdekében. — A türelmi adó megváltása. — A türelmi adó
keletkezése. súlyos terhe, eltörlésének jelentősége. — A megváltási
összeg kivetése. — Állandó kezelő bizottság. — Megbízatása az egyen-
jogúsítás ügyében. — Követi utasítások az 1847/48-iki országgyűlésre
a zsidókra nézve. — Az utolsó rendi országgyűlés a zsidók ellen. —
Kedvezőtlen határozatok hozatala.
Második fejezet 25
Március tizenötödike és a zsidók üldözése
A zsidók a szabadság mozgalmaiban. — Március 15. Pesten és a
zsidók — A zsidók orsz. képviseletének kiáltványa mácius 17. — A zsi-
dók vérmes reményei és ezek meghiúsulása. — A pozsonyi küldöttség
eredménye. — Zsidóüldözés a pozsonyi országgyűlés színe előtt. — En-
nek hatása. — Egy be nem nyújtott törvényjavaslat a zsidókról. — A zsi- dók egyenjogúsításának eltemetése. — Zsidóellenes mozgalmak
dók egyenjogúsításának eltemetése. — Zsidóellenes mozgalmak
Sopronban és Pécsett; elnyomatásuk. — Rendelet a zsidók
érdekében. — Zsidóüldözés Székesfehérvárott. — Szombathelyen és
vidékén. — Orvoslásuk. — Zsidóüldözés Pesten és eredményei. — Po-
zsonyban és vidékén. — Vágújhelyen. — Elégtétel elmarad. — A kor-
mány mulasztása. — A zsidók országos összeíratása. — Célszerűt-
lensége és rossz hatása. — A zsidóüldözések ellenhatása. — Amerikába


való kivándorlás eszméje. - Kivándorlási központi egy1.1 l'egten án
működést,. - Fiókegylet Pozsonyban és Működése. - Er...iténvte,
lensége. - A zsidók hazafisága.
Harmadik fejezet
A nemzetőrség és a zsidók
Törvényjavaslat a nemzeti őrseregről. - Ennek tárgyal:'Iszi. -
kezései és a zsidók. - Kasztszellem nemzetőrségln•n. - A xsilssl
kizárása Pesten. - Fegyverek elszedetése a pesti zsi(1,k t ól. -
város közgyűlésének törvényszegő határozata. - A zsid(1; befogad
a pesti nemzetőrségbe. - A zsidók kizárása a tiemzetőrségbol
Pozsonyban. - Komárom hitközsége folyamodik fel v t(.1,.1-t; IIt;,
sítása. -Veszprém hitközségének folyatnodványa és .elutasítása. -
rémi zsidók a nemzetőrségben. - Pápa zsidósága a nemzetőrs•gl•it
- A Dráva mellett. - Nemzetőrség és a zsidók Szombathelyen. - Győ-
rött. - Székesfehérvárott. - Fejér megyében. - Arad az elsó sz. kir,
város, mely befogadja a zsidókat nemzetőröknek. - Nagyvárad. -
Sátoraljaújhely. - Általános eljárás az egész országban. - A zsidók
szolgálnak a nemzetőrségben.
Negyedik fejezet
Onkéntessereg, honvédség, népfölkelés és a zsidók
A hadtestek különböző elnevezése. - Általános forráshiány n
honvédségre nézve. - Annak okai. - Források elégtelensége a .zsidók
részvételére nézve. - Ok, hogy azokat kutatjuk. - A zsidók részvéte
a seregben. - Az első 10 önkéntes zászlóalj és a zsidók. - Zsidó
községek felajánlásai az önkéntes sereghez. - A zsidó ifjak lel-
kesedése. - Részvétök. - Egyetemi katonai kurzus. - A magyar hadi
tanoda és a zsidók. - Egykorú nyilatkozatok. - A zsidók országos
képviseletének körlevele ez ügyben. - A zsidók és a nemzetiségek. -
Az illír propaganda proklamációja a zsidókhoz. - Arad zsidói. - A hor-
vátok betörése. - A Fejér megyei csaták és a zsidók kitúnése. - Pest
készülődik a horvátokat várva. - Ottani zsidók élénk részvéte. - Po-
zsony várja Jellatié támadását. - Pozsonyi izraelita önkéntes sereg.
- A magyar hadseregről szóló törvény és a zsidók. - Az újoncozás. -
Külföldről hazaszökött zsidó katonák. - Az önkéntes részvét egyes
kiváló példái. - A hét Springer testvér Erdélyben. - Klapka ée
Görgey nyilatkozata a zsidó honvédekről. - Egyes példák a kiváló
esetekből. - Ennek kiegészítése. Mikár Zsigmond alszázad.os levele.
- A zsidók részvétének elismerése a nemzetgyűlés által 1849. július
28. - Egykorú hírlapi nyilatkozatok. - A zsidó honvédek száma. -
Einhorn J., Kossuth véleménye. Korn Fülöp állítása. - A létszám
megállapítása lehetetlen.
Ötödik fejezet 106
Adakozások a haza oltárára és a zsidók egyéb szolgálatai
Az ország pénzügyi viszonyai a független kormány első hónapjaiban.


- Nemzeti bank felállítása, - Fiilszólítás köztodukozrisra. - Ered-
ménye. - Zsidók, egyesek és községek adományai. - Rövid kimutatás
ezekről. - Zsidók adományai u honvédsereg részére. - A kórházak
rész.ére. - Zsidó orvosok a bonvédseregben. - Egészségügyi szolgálat.
- A zsidók mint szállítók. - A szállítások nagy becse és veszélyessége.
- A zsidók üldöztetése emiatt. - A zsidók szolgálata a pénzügy terén.
- Mint hírvivők és kérnek. - A függetlenségi nyilatkozat és a zsidók.
- Istentiszteletek. - Zsidó tábori papok. - Zsidók mint minisztériumi
hivatalnokok. - Mint hírlapírók. - Kiváló egyéniségek e téren.
I I atod ik fejezet 124
A zsidók bel ügyei
Az egyenjogúsítás kérdése az 1848-iki országgyűlésen. - A zsidók
képviselőinek nyílt kérvénye. - A kormány nem ér rá törvényjavas-
latot benyújtani. - Kállay Odön javaslata az osztályokhoz utasítva.
- Az osztályok elhalasztó nyilatkozata. - Pozsony folyamodik az
egyenjogúsítás ellen. - Körlevele, hozzájárulásuk és ellenzői. -
Szabadelvű hírlapok, egyenlőségi társulat. - Reformmozgalom a
pesti hitközségben. - Reform az adminisztrációban. - Vallási
reform. - Fölszólítás az egyetemi ifjakhoz és azok felelete. - Reform-
bizottság. -Terve. -Középponti Izr. Reformegylet alakulása Pesten.
- Nyilatkozatai. - Lelkészök. - Mintaképük a berlini reformtársulat.
- A reform tendenciája. - A reformegylet és a pesti hitközség. -
Schwab Löw véleményezése. - Az Orsz. Rabbiképző véleménye. - A re-
formegylet elszakadása. - Imahelyisége. - Templomrendje. - Ein-
bora röpirata a reformról németül és magyarul. - A reform és az
egyenjogúsítás ügye. -Reformmozgalmak a vidéken. -Arad. -Pécs.
- Nagyvárad. - Nagybecskerek. - Eredménytelenségük. - A pesti re-
formegylet önállósága. Második lelkésze. - Megszűnése. - A reform-
egylet és a magyar szó a templomban. - A reformegylet és a zsidó
eskü. - A zsidó politikai község beolvasztása a városiba. - Helytelen
módja. - Az egyenjogúsítás kimondása 1849. július 28. - Törvény a
zsidókról. - Ertéke. - Szemere Bertalan beszéde. - Az elnyomatás
kora. - Az egyenjogúsítás végleges diadala.
Hetedik fejezet 149
Az osztrák győzők és a zsidók
A zsidók különösen megszenvedik magyarérzelmüket. - Win-
dischgrütz Pozsonyban, Budán. - Február 11. proklamációja a
zsidókról. - Az óbudai község nyilatkozata. - Pesti zsidó szállítók
elítéltetése. - Pesti hitközsé 40,000 frt büntetést fizet. - A hitközség
rossz pénzügyi helyzete. - Obuda községe 20 000 frt büntetést fizet.
- Vogel tábornok megsarcolja Liptószentmiklós községét. -
Windischgrütz kutat a múltban. - Zsidók elítéltetése. - Haynau
foglalja el helyét, főparancsnok és helytartó. - Táborozása Győrött.
- Woitiz Adolf agyonlövetése. - Pest és Óbuda hitközség óriási sarca.

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...