A nem, az életkor, az iskolázottság és a diagnózis hatása az egyes Rorschach-jegyekre

Bevezetés részlet: Az immár közel 70 éves múltra visszatekintő Rorschach-teszt hazánkban és külföldön egyaránt az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott pszichológiai személyiségvizsgáló eljárás. Bár az 50-es évektől kezdődően a pszichometriailag jobban megalapozott kérdőíves technikák (MMPI, CPI, Cattell 16PF, EPQ stb.) esetenként komoly konkurrenciát jelentettek a számára, az iránta való érdeklődés máig nem csökken. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a Rorschach-teszt segítségével - a teszt használói szerint - a vizsgált személynek nemcsak egyes izolált személyiségjellemzői tárhatók fel, hanem a teljes személyisége, a maga komplex és működő egészében. Például Mérei (1979:5) szerint a Rorschach-teszt jelzi a viselkedés jellegzetes motivációit, a tárgyakhoz való viszonyulás preferált formáit, a valósághoz való viszonyt, az elaboráció készségét, az indulati feszültségek feldolgozásának módját, a preferált elhárítási mechanizmusokat stb. Ugyanakkor a tesztet bírálók (velük kapcsolatban részletesen lásd Exner, 1974:3-4) szóváteszik a teszt gyenge prediktív hatékonyságát, az egyes főbb Rorschach-jegyek értelmezésével kapcsolatos negatív vagy ellentmondásos kutatási eredményeket és arra figyelmeztetnek, hogy nagy merészség komplex, dinamikus, átfogó személyiségkép megrajzolására vállalkozni egyetlen Rorschach-jegyzőkönyv alapján, amikor eleddig a tesztnek csak alig néhány mutatójával végeztek statisztikailag korrekt validitásvizsgálatokat, s velük kapcsolatban sem alakult ki még általános egyetértés. A validálási feladatot különösen nehézzé teszi, hogy a Rorschachtesztet használók még olyan alapvető kritériumokban sem tudtak eddig közös nevezőre jutni, mint a teszt felvételi instrukciói, vagy a válaszok lejelölési módja. Csupán az Egyesült Államokban 5 főbb Rorschach-iskola létezik (Beck, Klopfer, Hertz, Piotrowski, illetve Rapaport-Schafer rendszere; vö. Exner, 1974, 1. fejezet), melyek nemcsak az értelmezésben, hanem az alkalmazott jelölési mutatók tekintetében is lényegesen különböznek egymástól. Hasonló mondható el az európai iskolákról is, ahol elsősorban Bohm (1957), Loosli-Usteri (1958) és Minkowska (1956) rendszerére hivatkozhatunk. A vizsgálati helyzetet, illetve magukat a Rorschach-táblákat módosító változatként említhető meg például a csoportos Rorschach-felvétel, a "checklist Rorschach", a többválasztásos Rorschach (vö. Hertz, 1963), a Holtzman-próba (Holtzman, 1961), valamint a Behn-Rorschach és a Zulliger-teszt (Zulliger, 1941, 1954). A Rorschach-teszt Magyarországon már 1945 előtt ismertté vált, s ebben nagy szerepe volt Tarcsay Izabellának, aki 1942-ben Zürichben megjelent Rorschach-könyvével külföldön is ismertté tette magát.

Mutass kevesebbet