A német nemzeti identitás a holokauszt után

A ​németek fél évszázada Auschwitz árnyékában élnek. Kimondva vagy kimondatlanul ott élt (és él a mai napig) a lelkek mélyén a kérdés: ki volt a felelős embermilliók meggyilkolásáért? A válaszok sokfélék. Voltak, akik Hitlernek és bizalmasainak szűk csoportjára hárították a felelősséget, voltak, akik a nemzet egészét tekintették bűnösnek. Vajon megtalálhatók-e a német történelemben a gonoszság gyökerei? Hogyan tudják feldolgozni a németek a bűntudatot, találhatnak-e felmentést önmaguk számára? A kettéosztott nemzet 1945 után szinte folyamatosan belemerült a múltjáról és identitásáról, a nemzeti büszkeségről vagy a „normális nemzetté válás” lehetőségéről folytatott vitákba. Majd a fal leomlása, az egyesülés után a német politikai közélet örök játéka, a „mit is jelent németnek lenni” új fordulatot vett. A szerző elemzéséhez igen gazdag anyagot használ fel: a megemlékezés szertartásait, az emlékhelyek eltüntetésének vagy helyreállításának problémáját, személyes naplókat, az áldozatokkal, illetve leszármazottaikkal és a bűnösökkel folytatott interjúkat, politikusok beszédeit, történészek írásait, s ezek segítségével tárja elénk igen érdekfeszítően a német identitás kérdésének múltját és jelenét. Mary Fulbrook a University College London történészprofesszora. Fő műve az Anatomy of a Dictatorship (Oxford University Press, Oxford, 1995).

Mutass kevesebbet