A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban

Immanuel Kant sokszor idézett ironikus megállapítása szerint a jogászok még mindig keresik a jogról szóló fogalmuk meghatározását. Ez a tétel nem csupán magára a jogfogalomra nézve hordoz komoly igazságtartalmat, hanem a pozitív jog fogalomvilágához tartozó számos, gyakran előforduló, ám dogmatikaitartalmát tekintve a mai napig nem egészen egységesen alkalmazott kategória vonatkozásában is. Különösen így van ez a nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek kérdéskörét illetően.A modern jogirodalomban és az egyes jogrendszerekben is lépten-nyomon tapasztalható fogalmi káoszra tekintettel e könyv a jogügylet és a szerződés dogmatörténetének vázlatos kifejtését követően a jogügyleti nemlétezés, az érvénytelenség és a hatálytalanság fogalmának és egymáshoz való viszonyának tisztázását, rendszerbe foglalását és pontos meghatározását tűzi ki célul, miközben számos, az egyes témakörökkel kapcsolatban felmerülő részletkérdést is vizsgál, a történeti és a dogmatikai elemzés módszerével egyaránt élve.Jelen kérdéseknek a római jogra, valamint a modern polgári jogokra is kiterjedő, tehát jogtörténeti és összehasonlító jogi igényű, átfogó, a régebbi szakirodalmat, valamint a legmodernebb kutatási eredményeket is figyelembe vevő, monografikus igényű feldolgozására újabb hazai jogirodalmunkra tekintve első ízben kerül sor, de a nemzetközi jogirodalomra tekintve is újszerűnek mondható az egyébként nagyon sokszor és sokféleképpen feldolgozott téma ilyen megközelítése.

Mutass kevesebbet