A nemzeti hivatástudat nyomában

Mire tanít a történelem? Hol vannak a história fordulópontjai? Átéli vagy alakítja az egyén az eseményeket? A magyar történelem évszázadai - Mohácstól napjainkig - a hasznos és a hiábavaló erőfeszítés, az egyetértés és a széthúzás számos példáját kínálják. A végvári küzdelmek, Bocskai törekvése a nemzeti királyság megteremtésére, Bethlen Gábor erdélyi „tündérországa", - mindezek a törekvések azt sugallják: az erők összefogásával van lehetőség a nemzet, az ország és a benne élő ember sorsának javítására. És még a bukás, a tragikus példa is szolgálhat tanulsággal, adhat erőt az újrakezdésre: Rákóczi vagy Martinovics sorsa mi mást sugall? A történelem nemcsak katonai és diplomáciai események láncolata: az országot építő közemberek millióinak élete ugyanúgy kibontakozik Benda Kálmán tanulmánykötetében, mint a külföldi tudást idehaza meghonosítani akaró tanároké, tudósoké. Iskolák alapításáról olvashatunk, nyomdák és könyvtárak létrehozásáról. A reformáció térhódításáról a kortársak gondolkodásában és cselekedeteiben. És népcsoportokról, akik évszázados küzdelmet folytatnak az idegen tengerben, hogy nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat megőrizzék, megújítsák. A Kárpát-medencében évszázadok óta szükség van erre a küzdelemre, de - hittel hirdeti Benda Kálmán - lehetőség is van a küzdelem sikeres megvívására. Élete nyolc évtizedéből több mint ötven évet szentelt Benda Kálmán a magyar történelem kutatásának. Munkája eredményét hétszáznál több könyve, tanulmánya jelzi. Könyvei a magyar és az európai történettudomány becses alapművei, az újabb történésznemzedékek számára is „kötelező olvasmányok". Nagy ívű életművének csak töredékét tehettük közzé egy kötetben. Azokat a kisebb tanulmányokat, amelyek a történelem sokszínűségét villantják fel, amelyek szerzőjük problémaérzékenységéről vallanak, és amelyek az olvasót együttgondolkodásra csábítják.

Mutass kevesebbet