A nemzeti költészet csarnokai

Name: A nemzeti költészet csarnokai
Price: 3680.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: S. Varga Pál
ISBN: 9635066120

A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban

S. Varga Pál - A nemzeti költészet csarnokai, Budapest 2005 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 3 680 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Remélhető, hogy S. Varga Pál könyve ráirányítja a 19. századi magyar irodalomtörténet kutatóinak figyelmét a nemzeti irodalom fogalmi rendszereinek elkülönülésére, arra, hogy a „nemzet”, „irodalom”, „népiesség”, „népszerűség”, „eredetiség”, „utánzás”, „klasszikus” kifejezések eltérő jelentésűek – attól függően, hogy melyik rendszer fogalmai. Külsőleg…

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9635066120
Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás éve:	2005
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Open Art Nyomda és Kiadó Kft.
Borítótervezők:	Szák András
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	671 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Nyelvészet / Irodalom / Irodalomtörténet / Irodalom / Szépirodalom / Esszék, Tanulmányok, Publicisztika / Irodalom / Irodalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS
   1. Az alapfogalmakról és az előfeltevésekről                              13
      a) A nemzeti irodalom fogalmai                                         13
      b) A paradigma fogalma                                                 15
      c) A kulcsfogalmak poliszémiája                                        20
   2. A módszerről                                                           23
   3. A magyar irodalomtörténet-írás tanulságai                              27

FOGALMI ELŐZMÉNYEK

I. A NEMZET MINT SZIMBOLIKUS ÉRTELEMVILÁG
   1. Az episztemológiai előfeltevések összemérhetetlenségéről               35
   2. A szimbolikus értelemvilág felépítése                                  39
      a) „Az ember természettőlfigva kultúrlény"                             39
      b) Mantika — szemantika — romantika                                    40
      c) A szimbolikus értelemvilág mint autopoietikus rendszer              43
      d) A szimbolikus értelemvilág mint „honi világ"                        44
      e) Egyén és közösség                                                   47 
          a) Az egyén primordiális tapasztalatainak szerepe
             a realitáselv érvényesülésében                                  47
          /3) Egyén és közösség viszonyának dialogikus jellege               48
   3. A „honi világ" történetisége                                           51
      a) A közös tudáskészlet és a nyelv történetisége — a „honi világ"
          tradicionalitása                                                   51
      b) A közösség történeti identitásának narratívái                       52
          a) Diakrón értelem a szimbolikus értelemvilágban                   52
          IV A kollektív emlékezet mint kommunikatív és kulturális emlékezet 53 
          y) A kulturális emlékezet primordialitásának forrása:
             a jelen felőli meghatározottság                                 55
          8) Emlékezet — hagyomány — történelem                              57


   4. A honi világ bővíthetőségének kérdései                                               59
       a) „... el kell-e jutnom egy mindent átfogó egybehangzósághoz?"                     59
           a) Husserl• félúton a honitól a „honok feletti mindenségig"                     59
           Q) Gadamer és a posztmodern: az „alternatív totalitások" felé                   61
       b) A honi világ centráltsága                                                        64
       c) Honi világ és idegenségtapasztalat                                               66
           a) Az idegenségtapasztalat alaptípusa: a kultúrsokk                             66
           p) Kultúrák kölcsönhatása                                                       67
   5. A nemzet mint szimbolikus értelemvilág                                               69
       a) A civilizációk minta lehetséges legágóbb
           szimbolikus értelemvilágok                                                      69
       b) A nemzet: a modern ember életének domináns értelmi keretrendszere
           az európai típusú civilizációban                                                70
           a) A társadalmak nacionalizálódásának folyamata                                 70
               Nemzetkategóriák: összemérhetetlen csoportidentitások az újkor előtt        75
           y) Individualizmus és nemzeti identitás                                         77
           8) A nemzeti irodalom általános fogalma                                         80

II. EPISZTEMOLÓGIAI KÉRDÉSEK, PARADIGMATIKUS ELŐZMÉNYEK
   1. Az „episztemológiai négyszög"                                                        83
   2. Válaszutak                                                                           92
       a) Törvény és hagyomány Rousseau-nál                                                92
       b) A kollektív megelőzöttség mint episztemológiai előfeltevés                       102
           a) Előzmények és párhuzamok                                               102
               aa) Az előítélet rehabilitálása                                             102
               13() A nyelv kollektivitásának tétele                                       104
               yy) Az idegenségtapasztalat                                                 105
               68) A hagyomány felértékelődése a konzervativizmusban                       105
               ee) A tekintély rehabilitálása a vallásbökseletben                          108
               Fichte: a tett és a hit episztemológiai elsőbbsége — s ami ebből következik 109
           y) Herder: paradigmaváltás a kollektív megelőzöttség előfeltevése jegyében      115
           8) A Grimm testvérek: természeti költészet versus műköltészet                   131
           e) A nemzeti hagyományok Friedrich Schlegel bécsi előadásaiban                  140


A NEMZETI IRODALOM FOGALMI RENDSZEREI

III. AZ ÁLLAMKÖZÖSSÉGI PROGRAM
   I . 1 1 ungarus-államközösség— „Gesamtösterreichisches Bewülftsein"        159
   2. Hagyományközösségi alapozás az Archivban: német nyelv,
      német kulturális hagyomány                                              167
   3. Államközösségi alapozás az Archivban és a Taschenbuchban                179
   4. Imagológia: a magyarság képe az Archivban és a Taschenbuchban           188
      a) „Legkegyetlenebb", „vérszomjas", »lázongó"                           191
      b) „Hűtlen", „áruló"                                                    194
      c) „Értelme: még kevesebb"; „időtöltése: henyélés"                      195
      d) „Országa: gyümölcsben, aranyban gazdag";
         „Minek van bővében: mindennek"                                       197
      c) Az ellenimágó                                                        198
   5. Történeti narratívák az Archivban és a Taschenbuchban                   200
      a) Az osztrák narratíva                                                 200
      b) A morva—cseh narratíva                                           207
      c) A magyar narratíva                                               212
         a) Narratívák között                                             212
         /3) Erdély példája                                               215
         y) Zrínyi példája                                                219
         8) Alternatív történelmek: IV Béla és Harcias Frigyes példája    220
         E) Mednyánszky módszere és alakjai                               222
   6. Hungarusok végnapjai: az eredetközösség elve kiszorítja az államközösség
      elvét a nemzeti irodalom. fogalmából (A Pyrker-pör)                     228

IV. AZ EREDETKÖZÖSSÉGI NARRATtVA
   1. Az eredetközösségi narratíva helyzete a 18. század végén                233
      a) Állandóság és változás az eredetközösségi narratívában           233
      b) A nyelv szerepe az eredetközösségi tudat alakulásában:
         historikum helyett táblázat                                          238
   2. A nemzeti irodalom eredetközösségi narratívája: Toldy Ferenc            249
      a) A költészet két regiszter* az „ókor"-ban:
         a nép dalai és meséí — a dalnokrend történeti mondái             249
      b) A költészet két regisztere az „újkor"-ban: népi és irodalmi          252
      c) A népköltészet nemzeti irodalomba való beemelésének két módja    260
      d) A klasszikussá emelt költészet nemzeti jellegének visszanyerése:
         eredetmonda romantikus eposzban, majd irodalomtörténetben elbeszélve 265


V. A HAGYOMÁNYKÖZÖSSÉGI PARADIGMA (I.): AZ ELŐZMÉNYEK
    1. A hagyományközösségi elv megjelenése                                         275
       a) A hagyományközösségi paradigmáról általában                           275
           a) A hagyományközösségi elv érvényre jutása a magyar irodalomban . . .   275
           13) A hagyományközösségi paradigma előzetes leírása                  284
       b) A nyelvészet                                                              287
           a) A Debreceni Grammatika                                            291
           (3) Révai Miklós                                                     294
           y) Verseghy Ferenc                                                   301
               Pa'pay Sámuel                                                    313
       c) Az irodalom                                                           316
           a) Kármán — az Uránia                                                316
           [3) Csokonai                                                             331
    2. „Mindenben ellenkezőképpen gondolkozunk" — A hagyományközösségi
       paradigma elődeinek fellépése Kazinczyval szemben                            342
       a) Az előfeltevések összemérhetetlensége                                     342
       b) Kazinczy                                                              345
       c) A vitapartnerek nyelvszemlélete                                           351
       d) A nyelvelméleti konzekvenciák behatolása a poétikai elvekbe               362
    3. Az Erdélyi Muzéum                                                        367
       a) A herderi—fichtei nemzetfogalom jegyében (Döbrentei Gábor A' miveltség
           becse, 's a' haza' szeretetének nemes volta című tanulmánya)             367
       b) A tónuselmélet                                                            373
    4. A Tudományos Gyűjtemény                                                  382
       a) A nemzetfogalom változatai                                            382 
           a) Schedius organikus nemzetfogalma — Gömbös Antal vitája Schediusszal 382
           13) Guzmics Izidor herderiánus nyelvnemzeti felfogása                386
       b) A nemzeti költészet elméletének alakulása                                 391
           a) A közköltészet mint nemzeti költészet                                 391
           J3) Az idegen gyökerű magas literatúra találkozása
               a népköltészetként fennmaradt saját közköltészeti hagyománnyal . . . 393
               aa) A pásztoridill példája                                       393
               13(3) Kitérő: Ungvárnémeti Tóth László a göröggel kívánja pótolni
                    a hiányzó teljes értékű saját költészeti hagyományt             394
               yy) A pásztoridill példája, másodszor                            397


VI. A HAGYOMÁNYKÖZÖSSÉGI PARADIGMA (II.) A TEORETIKUSOK
    I. Kölcsey Ferenc                                                              399
       a) A hagyományközösségi paradigma előzményei Kölcsey 1826 előtti írásaiban  399
           a) A' Po6isről                                                          399
           /3) A Csokonai-recenzió                                                 402
           y) A Berzsenyi-recenzió                                                 406
           S) Jegyzetek a' Kritikárol és Poesisröl                                 408
           s) Ízlés                                                                411
       b) A hagyomány elvének érvényre jutása                                  413 
           a) Az episztemológiai fordulat: az érzés primátusától (a vizsgálódással
               szemben) — a hagyomány primátusáig (a teoretikus tudással szemben)
               (Töredékek a .vallásról, Görög filozófia)                           413 
           /3) A haza: a hagyományközösse'g, kollektív emlékezetének tere
               (Mohács, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)                              421
       c) A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája
           (Nemzeti hagyományok)                                               426
           a) Hőskor — hagyomány — költészet: a „történeti társadalomlélektan"     426 
           13) Hőskor — hagyomány — költészet: a honi világ integrációs zavarai
               Európa nemzeti kultúráiban                                      432
    2. Intermezzo: a „Parainesis-diskurzus" az Athenaeumban                        441
    3. Erdélyi János                                                               460
       a) A historizmus jegyében: Erdélyi indulása                                 460
           a) Wienbarg• a művészet mint életmegnyilvánulás                     460
           13) Mundt — a herderi nyelvfilozófia és etnogenezis-elmélet közvetítője 465
               aa) Herder nyelvszemlélete. nyomában                            465
               pp) A Herder-ftle nyelv- és etnogenezis nyomában                    467
       b) A nemzeti költészet két hajnala, Hegel nyomán                        473
       c) A Századnegyed és előzményei: a hegeli.dialektika „végtelenítése"        483
       d) Az irodalom szerepe a filozófia korában                              .490
    4. Gyulai Pál                                                                  496
       a) Gyulai és a „Parainesis-diskurzus"•
           az emberiség reálisan csak nemzetek formájában létezik              • 496
       b) A nemzeti jelleg érvényesülése a társadalomban,
           a műveltségben és az irodalomban                                        501
           a) A nemzeti jelleg érvényesülése a társadalomban: a társadalom életének
               sajátos, más társadalmakéval összemérheteilen módja                 501
           13) A népnemzeti irodalom                                           506


   5. Arany János                                                     .   513
      a) Felhőjátékok — avagy költészettan és ismeretelmélet kapcsolata   513
      b) A belső és a külső forma közös nyelvi alapja; a szintaktikai kohéziós erők
         hierarchiája                                                     524
      c) Ritmus — kompozíció — „tudatom"                                  530
      d) A közös anyanyelvi-kulturális kompetencia                        536
      e) A népköltészet hagyományközösségi értelmezésének érvényre jutása 549
      f) „A nemzeti költészet csarnoka"                                   559
         a) A feltételek: vertikális mozgások a kultúra szintjei közt     559
         p) A gyakorlat: a csarnok nem épül fel                           566
   6. A hagyományközösségi paradigma vége — Arány László                  571
      a) A „magyarok istene"• egy lesüllyedt mítoszi elem példája         571
      b) A hagyományközösségi paradigma paradoxonának kiéleződése
         Arany Lászlónál                                                  575

VII. A HAGYOMÁNYKÖZÖSSÉGI PARADIGMA MINT PARADIGMA
   1. „Benne a keresztyén hagyomány nemzeti szellemben van felfogva":
      a vallás példája                                                    581
   2. A hagyományközösségi paradigma kánonja                              593
      a) A kánonképző normák megalapozása Kölcsey Ferencnél           594
      b) A kánonképző normák továbbfejlesztése Erdélyi Jánosnál           601
      c) A kánonképző normák összecsiszolása Arany Jánosnál               607

KITEKINTÉS                                                                615

IRODALOM 623 

NÉVMUTATÓ                                                             649

A nemzeti költészet csarnokai

A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban

Antikvár könyv

Bővebb leírás

S. Varga Pál

S. Varga Pál további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A ​nemzeti költészet csarnokai

A ​nemzeti költészet csarnokai

A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban

Antikvár könyv

Bővebb leírás

S. Varga Pál

S. Varga Pál további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

A nemzeti költészet csarnokai

A nemzeti költészet csarnokai

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.