A nemzetközi gazdaságtan alapjai

Előszó 13 A világgazdaság fejlődéstörténetének vázlata, a nemzetközi gazdaságtan főbb elméleti irányzatai 17 A nemzetközi gazdaságtan tárgya. A világgazdaság fogalma, általános jellemzői 19 A világgazdaság fejlődésének szakaszai 23 Az ókor és a középkor, a merkantilizmus és a korai gyarmatosítás időszaka (1492-1820) 23 A klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és virágzásának korszaka (1820-18870/1890) 28 A liberális kapitalizmus kiteljesedése és virágkora, a monopolizáció és a gyamati tőkekivitel korszaka (1870/1890-1945) 33 A modern kapitalizmus aranykora: növekedés, technikai haladás, nemzetköziesedés és pénzügyi stabilitás a II. világháború utáni negyedszázadban( 1945-1971/1973/1976) 39 Állandósult egyensúlytalanságok, multilaterális gazdasági tárgyalások sorozatának korszaka (1973/1974-1989/1990) 51 A volt szocialista országok világgazdasági reintegrációja és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka (1989/1990-től) 56 A nemzetközi gazdaságtan főbb elméleti irányzatai 60 Merkantilizmus és fiziokratizmus 60 A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete 70 Marx közgazdasági elméletének nemzetközi gazdságtani vonatkozásai; a közelmúlt radikális, marxista ihletésű "újbaloldali" és neomarxista nemzetközi gazdságtani teóriái 78 A nemzetközi gazdaságtan neoklasszikus elmélete 83 A keynesi elmélet és a nemzetközi gazdaságtan; a keynesizmus posztkeynesiánus, reformista továbbfejlesztése 84 Neoliberális-monetarista elméletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról 86 Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 88 Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika 89 A nemzetközi kereskedelem kialakulásának és fejlődésének motivációi 91 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek 94 Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság - világtermelés és világkereskedelem 101 A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői az 1990-es években 101 A nemzetközi kereskedelem mennyiségi jellemzésének eszközei 104 A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében 104 A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei - a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök 108 A természeti feltételekben rejlő előnyök 108 A munkatermelékenységben, a szükséges munkaráfordításokban mutatkozó abszolút előnyök 109 A relavtív munkatermelékenységek, a relatív mun karáfordítások eltérésén alapuló komparatív előnyök - a klasszikus megfogalmazás 111 A termelési tényezőkkel való relatív elátottság különbségeiből adódó előnyök 119 A műszaki fejlettségben mutatkozó különbségekből adódó, illetve a termékek életciklusának különböző szakaszaiban rejlő előnyök 126 A belső és külső megtakarításokon alapuló, a növekvő skálahozadékból származó méretgazdaságossági előnyök 128 A termékdifferenciálból és a piacdifferenciációból származó előnyök 133 A nemzetközi versenyképesség modern elméletei 134 A kínálati és a keresleti oldal versenyképesség mutatószámai 134 Külkeresedelmi áruszerkezeti mutatók 138 A vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyei: a Porter-paradigma 141 Nemzetgazdaságok versenyképessége - gazdaságfejlődési modellek versenye? 158 Kereskedelempolitikai alapelvek és gyakorlat a világgazdaságban 172 Szabadkereskedelem és protekcionizmus 172 Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháborútól napjainkig: a GATT-tól a WTO-ig 189 Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 215 Globalizáció és regionalizálódás 217 A globalizáció általános jellemzői és elmélyülése az 1990-es években 219 A fejlődő országok helye és szerepe a globalizálódó világgazdaságban 240 Regionalizálódás, regionális integrációk a világgazdaságban 252 Regionális gazdasági-kereskedelmi együttműködés és gazdasági integráció 252 Az integráció elméleti felfogásának fejlődése 255 Az új regionalizmus 258 Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 263 Erőforrás-áramlás, a termelési tényezők mobilitása a világgazdaságban, a külföldi közvetlen beruházások gazdaságtanának alapkérdései 265 A nemzetközi tényezőmobilitás fogalma, tartalma és főbb változatai 267 A munkerő nemzetköi áramlásának fő formái 268 A nemzetközi technológiaáramlás jellemzői 270 A nemzetközi tőkeáramlás típusai 278 A nemzetközi tőkeáramlás és a multinacionális-transznacionális vállalatok beruházáspolitikája 280 A tőkeexport formái, motivációi és általános következményei 280 A külföldi közvetlen befektetések fő inditékai és a transznacionális vállalatstratégiák alapelemei 286 A közvetlen külföldi beruházások és a működőtőke-import, valamint a transznacionális társaságok létesítésének és befogadásának motivációi 323 A működőtőke exportjából származó közvetlen előnyök 323 A működőtőke-export potencionális hátrányai 324 A működőtőke-import potenciális előnyei és hátrányai 326 A tőkeáramlás és a nemzetközi kereskedelem kapcsolatrendszere 330 A működőtőke-import helyettesítésének lehetőségei a kölcsöntőke importjával 334 A transznacionális társaságokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás és a nemzetközi gazdaságpolitikai harmonizáció kérdései 336 A nemzetközi működőtőke-áramlás új tendenciái az 1990-es években 339 A nemzetközi működőtőke-áramlás közép- és hosszú távú világgazdasági perspektívái 353 Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 354 A nemzetközi pénzügyi rendszer működésének alapkérdései 357 Alapkérdések 359 Árfolyamok - árfolyamtípusok - árfolyamrendszerek 361 A devizapiacok működésének alapjai 364 Árfolyamrendszerek 365 A nemzetközi fizetési mérleg 369 A nemzetközi mérlegek kialakulása 369 A külkereskedelmi mérleg 370 Nemzetközi jövedelem és külkereskedelem 378 A nemzetközi valuták konvertibilitása 380 Külgazdasági egyensúly és árfolyam-politika 385 Az árfolyamváltozás okai 386 Modern árfolyamelméletek 394 a "J-görbe" 402 Az árfolyam és a fizetési mérleg kapcsolatának monetáris magyarázata 404 Hogyan mérhető reálisan az árfolyamváltozás? 404 Nemzetközi pénz- és tőkepiacok az ezredfordulón 405 Nemzetközi hitelpiacok 408 Nemzetközi kötvénypiacok 411 Nemzetközi részvénypiacok 430 Nemzetközi pénzpiaci innovációk; a származékos instrumentumok (derivatívák) nemzetközi piaca 434 A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai 438 Az aranystandard-rendszer 441 Az aranystandard-rendszer felbomlása, az egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya és részleges helyreállítása a két világháború között 444 A Bretton Woods-i rendszer kialakulása, alapelemei és működése az 1970-es évek közepéig 462 A kulcsvaluta lényege, a kulscvalutává válás feltételei, a dollár mint a Bretton Woods-i rendszer kulcsvalutája 463 Valutáris változások az aranydeviza-rendszer bukása utáni időszakban 476 A nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi keretei 485 A Nemzetközi Valutaalap: napjaink nemzetközi pénzügyi rendszerének központi intézménye 485 A Világbank-csoport 486 Az Európai Unió közös pénzintézetei 486 Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések 488

Mutass kevesebbet