A nemzetközi pénz (dedikált)

Dr. Weber Tibor: A nemzetközi pénz. Brit és amerikai valutatervek a háború utáni időszakra. Budapest, 1943. Magyar Külügyi Társaság. 15 + [1] p. Dedikált. Dr. Weber Tibor a két világháború közötti és a II. világháború alatti időszak kiemelkedő magyar közgazdásza, szakírója és m. kir. kormánytanácsosa volt. Londonban is élt hírlapíróként és gazdasági szakértőként, itthon pedig elismert alakja volt a korabeli pénzügyi és külügyi gondolkodásnak. Legismertebb, máig hivatkozott munkája az „A nemzetközi pénz – Brit és amerikai valutatervek a háború utáni időszakra” című hiánypótló tanulmány, amely eredetileg a Külügyi Szemle 1943. évi 4. számában jelent meg. A Bretton Woods-i rendszer előfutára: Tanulmányában részletesen ismertette és elemezte a brit (Keynes-féle „bancor”) és az amerikai (White-féle „unitas”) valutatervet, amelyek később a Bretton Woods-i nemzetközi monetáris rendszer és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) alapjait képezték. Rávilágított arra, miként próbálták a nagyhatalmak már a háború alatt megtervezni a stabil, inflációmentes háború utáni világkereskedelmet. A Bretton Woods-i rendszer előfutára: Tanulmányában részletesen ismertette és elemezte a brit (Keynes-féle „bancor”) és az amerikai (White-féle „unitas”) valutatervet, amelyek később a Bretton Woods-i nemzetközi monetáris rendszer és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) alapjait képezték. Rávilágított arra, miként próbálták a nagyhatalmak már a háború alatt megtervezni a stabil, inflációmentes háború utáni világkereskedelmet. Aktív tagja volt a korabeli hazai tudományos elitnek, többek között a Magyar Közgazdasági Társaságnak, valamint részt vett külpolitikai és regionális kutatásokban is (például a Balkán-kutatásokhoz kapcsolódó kiadványok szervezésében). „A nemzetközi pénz – Brit és amerikai valuta-tervek a háború utáni időszakra” című hiánypótló tanulmánya a Külügyi Szemle 1943-as évfolyamában (a 4. szám 327–339. oldalán) jelent meg. Az írás alapvető gazdaságtörténeti és elméleti jelentőséggel bír, mivel a második világháború közepén, a hivatalos diplomáciai egyeztetések lezárulta előtt mutatta be a magyar szakmai közönségnek a modern globális pénzügyi rendszert megalapozó koncepciókat. A Londonban élő magyar közgazdász és hírlapíró írásában azokat a háború utáni időszakra szánt pénzügyi terveket elemezte, amelyek közvetlenül megelőzték az 1944-es Bretton Woods-i konferenciát. Weber Tibor londoni pozíciójának köszönhetően az elsők között férhetett hozzá a szövetségesek zárt körű gazdasági egyeztetéseihez. Így a magyar közvélemény és a hazai pénzügyi elit már 1943 augusztusában pontos képet kaphatott arról a formálódó pénzügyi építményről, amelyből később a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank létrejött. A tanulmány nemcsak passzív ismertetés volt, hanem elindította a hazai gondolkodást arról, hogy Magyarország milyen pozíciót foglalhat majd el az új „nemzetközi pénz”, a bancor vagy az unitas árnyékában. Segített felmérni a háború utáni gazdasági túlélés esélyeit. Miközben a magyar sajtót a háborús propaganda uralta, a Külügyi Szemlében megjelenő írás megőrizte a magas szintű, objektív, tudományos elemzést a globális kapitalizmus jövőbeli trendjeiről. Tűzött.

Mutass kevesebbet