A pápaság és Magyarország a 13. század első felében - Pápai hatás együttműködés érdekellentét

A pápai-magyar kapcsolatok vizsgálata ugyan hosszú múltra tekint vissza, de érdemes új szempontok, kérdésfeltevések alapján elemezni a fellelhető forrásokat. Jelen kötet elsősorban arra keresi a választ, hogy a pápaság számára az orbis christianusban rendelkezésre álló eszközök (legátusok, kánonjog, pápai kiküldött bíróság, levelezés) hogyan jelentek meg az Apostoli Szentszék és a Magyar Királyság viszonyában a 13. század első felében. Barabás Gábor monográfiájában bemutatja az említett pápai eszközöket, azok magyarországi megjelenését, illetve a kötet második részében ismerteti a pápai-magyar kapcsolatokban nyomon követhető ügyek tematikus csoportjait. Ezek közé tartozik többek között a pápák dinasztikus konfliktusokban játszott szerepe, a keresztes háborúk kérdésköre, a Német Lovagrend történetének magyarországi epizódja, de a kánoni választások, vagy éppen az egyházak és egyháziak elleni támadások esetei is.Barabás Gábor (1983) a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakot végzett, PhD képesítését 2013-ban Németországban az Erlangeni Egyetemen (Friedrich-Alexander Universität Erlangen-Nürnberg) szerezte meg. Jelenleg a PTE BTK Történettudományi Intézet Közép- és Koraújkori Történeti Tanszékének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a pápai-magyar kapcsolatok 13. századi története, valamint az ahhoz kapcsolódó részterületek (legátusok, pápai kiküldött bíróság, a pápai oklevelezés hatása a magyarra). Hazai és nemzetközi kutatócsoportok tagja, több publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.

Mutass kevesebbet