A Pesti Hírlap Vasárnapja 1930. 1-52. szám teljes évfolyam 4 kötetben

[Folyóirat] A Pesti Hirlap Vasárnapja. Ötvenkettedik évfolyam, 1–52. szám. (1930. január 5. – 1930. december 25.) [Teljes évfolyam, két kötetben.] Budapest, 1930. [Légrády-Testvérek ny.] [VIII] + 1288 p. (számonként újrakezdődő lapszámozással); 1352 (számonként újrakezdődő lapszámozással) + [2] + 150 p. (különszám). Képes irodalmi, ismeretterjesztő és családi revünk a nagy múltú politikai napilap, a kormánypárti Pesti Hirlap önállóan megjelenő, ingyenes melléklete, ebben a formában 1927–1937 között jelent meg, szövegközti és egész oldalas rajzokkal gazdagon illusztrálva. Politikamentes folyóiratunk a döntően hazai novella- és tárcaközléseken kívül külföldi és hazai kuriózumokra, művelődéstörténeti részletekre, város- és néprajzi ismertetőkre, a technika fejlődésére, valamint életmódtanácsokra koncentrál. Lapunk nem bulvárhetilap a mai értelemben (a társasági híreket, a botránykrónikát jobbára a főlap közölte), sokkal inkább a tartalmas szórakoztatásra épít; jóllehet mélyinterjúk, szociális mélyfúrások, tényfeltáró riportok nem jellemzik – leszámítva a pesti külvárosokról szóló rövid riportokat –, helyette sok apró információt közöl a honi művelődéstörténetből (a régi Pestről), és szórakoztató képet ad az amerikai életformáról csakúgy, mint a világ számtalan érdekességéről. A Pesti Hírlap Vasárnapjának két meghatározó kolumnistája Kosztolányi Dezső és Harsányi Zsolt: Kosztolányi sok tárcanovellája és verse, versfordítása itt jelenik meg először. Folytatásos regényt közöl a lapban Pekár Gyula és Széchenyi Zsigmond, később Forró Pál, minden esetben illusztrációk kísérik a nyomtatásban először megjelenő regényfolytatást. Egyes lapszámokban szerzőként feltűnik Déry Tibor, Illés Endre, Nagy Lajos, Szini Gyula, Tersánszky Józsi Jenő is. Nívós ismeretterjesztő cikkekel jelenik meg Baktay Ervin indológus és Rapaics Rajmund botanikus. Állandó rovatai bőséges olvasnivalót adnak a család hölgy- és gyermek tagjainak is, mely cikkekből a korabeli lakberendezési, öltözködési és viselkedési normákra szokatlanul éles fény vetül; az amerikai filmsztárokkal kapcsolatos híradások pedig a korszak vágyott karrierútjaiba is beavatnak. A lap folyamatosan szemlézi a modernista építészetet is, az amerikai felhőkarcolók, a Bauhaus-építészet világa mintaként tűnik fel, de a lap nem zárkózik el a népi építészet méltatásáról sem. Jóllehet a Pesti Hirlap Vasárnapja mellőzi a politikumot, olykor-olykor kitűnik a szerkesztők nem titkolt Mussolini-rokonszenve, illetve egyértelmű állásfoglalásuk a magyar kormányzó mellett. A Horthy-lapszámban jelenik meg először a korszak ünnepelt portréfestőjének, László Fülöpnek Horthy-, valamint Horthyné-portréja. A Pesti Hírlap Vasárnapjának általános grafikai szabálya volt, hogy első színes borítóján egy kortárs magyar festményt mutatott be (Glatz Oszkár, Márk Lajos, Vígh Bertalan), hátsó borítóján pedig a külföldi festészet egy-egy híres klasszikus képét mutatta be, belső borítóján pedig a borítófestményt adó művészt méltatta életrajzi cikkben. A Pesti Hirlap és melléklete, a Pesti Hirlap Vasárnapja a maga nemében a két világháború közti, társadalmi aktivizmusban kevéssé érdekelt, sikeres, népszerű jobboldali újságírás jó példája, mely a háború után – akárcsak a Herczeg Ferenc-féle Uj Idők – nyomtalanul eltűnt. A lapszámok terjedelme az 1–4. lapszámban 32 oldal, az 5–8. lapszámban 56 oldal, majd a 9. lapszámtól egységesen 52 oldal. Valamennyi lapszám színes első és hátsó borítója bekötve, az első nyolc lapszámban a borítókon kívül további 32 oldal színesen nyomva. A második kötet karácsonyi lapszáma elé kötve a Pesti Hírlap ötvenéves fennállása alkalmából megjelent „Igazságot Magyarországnak! Trianon kegyetlen tévedései” című trianoni különszáma, 150 oldal terjedelemben, oldalszámozáson belül 24 színes oldallal. A két kötet összesen három levelén apró szakadás. Lakatos 3055. Egyéges korabeli egészvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.

Mutass kevesebbet