A rejtőzködő Murányi Vénus

Ki volt a Murányi Vénus? Több mint két évszázadon át senki sem kételkedett benne, hogy Széchy Mária. Számos író és költő a 17. századi főúri nőt híres és hírhedt szépasszonynak énekelte meg. Hogy kerül akkor kötetünk borítójára az ő képmása helyett egy férfia arcképe? Induljunk ki az ismert történetből, melyet Gyöngyösi István híres költeménye is megörökített: I. Rákóczi György hadjárata idején Wesselényi Ferenc füleki kapitány beleszeretett a murányi sziklafészek asszonyába, Széchy Máriába, és a szerelmesek kalandos körülmények között átjátszották a Habsburgoknak a várat. De miért éppen 1663/64-ben írja meg és adja ki Gyöngyösi az árulás és érdekházasság történetét, amikor a nemzet válságos idejét éli, a török újra támad és Zrínyi felégeti az eszéki hidat? Talán politikai üzenet akart ez lenni a kor titkos jelképrendszere segítségével? S a beavatott kortársak számára Vénus alakja nem csak a szépség és szerelem megtestesítője lenne? Ki volt valójában a "magyar Márs" - Zrínyi - politikai szövetségese? Sorozatunk új kötete e kérdésekre választ kereső kutatás izgalmas története. A szerző hazai és külföldi levéltári dokumentumok, titkosírás levelek, számmisztikába burkolt üzenetek segítségével vizsgálja a Murányi Vénus rejtélyét, s eközben beavat a korszak gondolkodásmódjába.

Mutass kevesebbet