A RIMA VONZÁSÁBAN Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig

Napjainkban, haÓzd nevét meghallja az olvasó, felsejlik az egykor virágzó iparváros, a magyar kohászat meghatározó központja. Ebben a kötetben a szerző nem hagyományos vállalattörténet megírására vállalkozik, hanem az ózdi gyári társadalom példáján mutatja be a magyar ipari társadalom, amunkásság kialakulását, tagolódását, ismérveit, jellegzetességeit, mindennapjait az 1880-as évektől a második világháborút követő államosításig terjedő hat és fél évtizedben. A könyv az ózdi vasgyár és a környező települések társadalmának sajátosságait és strukturális változásait elemezve olyan kérdésekre keresi a választ, vajon a vasgyár létrehozása miként változtatta meg a helyi társadalmat, s hogyan zajlott ez a folyamat. Mi alapján rétegződött a gyári társadalom (képzettség, foglalkozás, lakóhely, életmód, jövedelem, kulturális tőke, presztízs), s egyes csoportjai milyen adottságokkal rendelkeztek? Mennyire volt homogén vagy heterogén a munkásság? Volt-e az egyes rétegek között mobilitás, és mennyire segítette, illetve gátolta ezt az oktatási rendszer, az üzemi hierarchia vagy a kulturális egyesületek élete? Hogyan alakult át a környéken élők korábbi paraszti életmódja, s milyen különbségek voltak az egyes társadalmi rétegek között táplálkozásban, öltözködésben és szemléletben?Hogyan emelkedett ki Ózd a környező települések közül, hogyan lett a kisközségből város, s melyek voltak ennek közjogi lépései és a térbeli, társadalmi következményei? Nagy Péter történész a szakirodalom, a korabeli kiadványok, a levéltári iratok és sajtócikkek alapos feldolgozása mellett egykori „rimai” munkavállalókkal és családtagjaikkal, valamint akkor élt ózdiakkal és környékbeliekkel idézte fel a múltat, akik régi családi dokumentumaikkal és fényképeikkel segítették a szerző kutatását.

Mutass kevesebbet