A ROHEIM-VILLA

A Magyar Corvin-lánc Testület Corvin füzetek címmel 2023-ban új, ismeretterjesztő sorozatot indított. A Rendhagyó történelemóra alcímet viselő első kiadvány borosjenői és szegedi gróf Tisza Istvánnak, a Magyar Királyság 19. miniszterelnökének az életét és korát mutatta be1 . A második miniszterelnöki ciklusát töltő gróf Tisza István ellen 1918. október 31-én elkövetett tragikus merénylet éppen abban a Roheimvillában2 történt, amelyről ezen kötet szól. A villa sorsát a háború pusztításai és a szocializmus évtizedei megpecsételték. Így valódi értékmentés történt, amikor a 2016. évi CXLI. törvény alapján Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával a Roheim-villa a Magyar Corvin-lánc Testület tulajdonába került, 2018-ban pedig elkezdődött az épület nagyszabású műemléki rekonstrukciója. 2023 januárjában nyitottuk meg a nagyközönség előtt Testületünk felújított székházának kapuit, azóta jelmondatunk szerint „Pro scientia – litteris – et artibus” kiemelkedő tudományos, művészeti és kulturális programok megvalósítása is része küldetésünk teljesítésének. A Magyar Corvin-lánc a második legmagasabb állami kitüntetés Magyarországon a Magyar Szent István-rend után. Olyan nagy tekintélyű személyek kaphatják, akik különleges módon járultak hozzá a tudomány, az egyetemes kultúra, a magyar közgondolkodás jobbításához, és kimagasló érdemeket szereztek a magyar művelődés fellendítésében. Más állami elismerésektől különbözően (mint pl. Kossuth-díj, Magyar Érdemrend) mi, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei, Testületet alkotunk. A kitüntetést Magyarország mindenkori köztársasági elnöke adja át. A Magyar Corvin-lánc kitüntetést – a Magyar Corvinkoszorúval és a Magyar Corvin-díszjelvénnyel együtt – még Horthy Miklós kormányzó alapította 1930- ban thumburgi gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján. Elnevezésüket méltó módon I. Mátyás királyról, Matthias Corvinusról (1443–1490) kapták, Magyarország, Horvátország és Csehország királyáról, Ausztria főhercegéről, akinek 32 éves dicsőséges uralkodása az európai politikai és szellemi élet legmeghatározóbb államai közé emelte hazánkat. 1944 után hosszú ideig nem adták át a kitüntetést. 2001- ben Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően valósult meg a Magyar Corvin-lánc kitüntetés és Testület újjáalapítása. Ahogy akkor fogalmazott: „csak azok a kitüntetések maradnak fenn nemzedékeken és korszakváltásokon keresztül, amelyek nemzeti karakterünkből és kultúránkból fakadnak. Viszont bármilyen mélyre is nyúlnak egy kitüntetés gyökerei, valódi tekintélyét mindig azok az emberek adják, akik részesültek benne.” Az újjáalapítás utáni első elnök, és ilyen értelemben elődöm, Prof. Dr. Nemeskürty István (1925. május 14. – 2015. október 8.) író, irodalom- és filmtörténész volt. Születésének 100. évfordulóját 2025-ben ünnepeljük. A 2001 utáni kitüntetettek között volt Lámfalussy Sándor közgazdász (1929–2015), az „euró atyja”, Teller Ede fizikus (1908–2003), Szabó Magda írónő (1917–2007), Oláh György (1927–2017) Nobel-díjas vegyészprofesszor, Zsigmond Vilmos operatőr (1930– 2016), hogy csak néhány világnagyságot említsek. A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjeinek száma egyidejűleg nem haladhatja meg a 15 főt, napjainkban 12 fő. A Testület elnöke jómagam vagyok, orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábbi elnöke. Testületünk elnökhelyettese Marton Éva világhírű operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze, professor emeritus, a legtöbbet díjazott magyar művész az opera világában. Testületi tagok: Bor Zsolt lézerfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Huszti Péter színművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, professor emeritus; Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Pennsylvania Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzora; Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a szegedi Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) alapító vezérigazgatója; Lovász László matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke; Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Martonyi János jogtudós, volt külügyminiszter, professor emeritus; Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus és Sótonyi Péter orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, professor emeritus. 2024-ben szomorú veszteségek is érték Testületünket, Sir George Radda (1936. június 9. – 2024. szeptember 13.) magyar-brit biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Oxfordi Egyetem professor emeritusa, valamint Jelenits István (1932. december 16. – 2024. szeptember 26.) piarista szerzetes, teológus, író, tartományfőnök, professor emeritus elhunytával. A kitüntetés adományozásának feltételrendjét, a vele járó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint Testületünk feladatait saját jogállási törvény, a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. évi XLIX. törvény szabályozza. Testületünk joga és egyben kötelessége, hogy megszólaljunk a közéletet érintő és foglalkoztató, az országunk jelenét és jövőjét befolyásoló kérdésekben. Magyarország mindig arról volt híres, hogy jelentős szellemi tőkével rendelkezett. Első királyunk, Szent István óta nagyon sok szentet, példaértékű személyt adtunk a világnak, olyan ikonokat, akik iránytűi lehetnek a társadalomnak, akárcsak a Magyar Corvinlánc mindenkori kitüntetettjei. Büszkék vagyunk arra, amit eleink adtak a világnak. Ezen múltra építve kívánjuk megőrizni és továbbadni magyar értékeinket, tudományos, kulturális és művészeti életünk örökségét a következő generációk számára. Budapest, 2025. január Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke MD, PhD, MHAS, HonFBPhS, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke

Mutass kevesebbet