A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet

Name: A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet
Price: 9600.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Dr. Balics Lajos
Dr. Balics Lajos - A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet, Budapest 1890 antikvár könyv
(0 vélemény)
Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 9 600 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
Bővebb leírás

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás éve:	1890
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Athenaeum r.-t. könyvnyomdája
Kötés típusa:	félbőr
Terjedelem:	503+499+654
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 22.00 cm
Kategória:	Történelem / Magyar Történelem / Antik Könyvek / Xix. Század / Vallás / Vallási Irodalom / Keresztény / Katolikus
Ajánlja ismerőseinek is!
Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!
Megnézem a tartalomjegyzéket!
                 Szent István megkoronáztatása.            r.apsziLia
  I. Előzmények                                                 1
  TI. A megkoroná7tat-,                                        11

  Az egyház ►egalapitása és története szent István király alatt. 
                           l000--103S.
   T. II. Sylvester pápa Tall-tája                            31.
  11. A független egyház és királyság megalapitás:a
  III. A. szent Istyávt által alapitott püspökségek            62
  1V. Asztrik-Anasztáz 
   V. A patnnrmhaaluli apátság. Alapitása    oklevele . .     11;)
  VT. Szent István háborui a keresztény vallás érdekében      128
  VIT. A .csanádi püspök.sél.r. Szent Gellért   .        .    147
V111. Imre hereze•. Szent István intelmei                     159
  X. Szent Istv:in ktilföldialapitványai és összeköttetései   168
  X. Szent     víti halála. Élet-   iellenirajza . .     .    17r)
  XI. Szent tstv;ín törvényei és a törvényhozás: . . . .      190
  XI I. üzent Istr;ín által alapitott káptalanok.— Plébániák  198
XIII. Szerzetes apátskPok és a remete élet szent István 
         korál•rn                                             209
XIV.     térités története Magyarországban                    `)92
           I. Szent
           .11. Szi,nt 1 trín uralkod;:lsa alatt.

                             Könyv.
  Az egyház kiizdelmel és diadala a pogányság felelt ; virágzása 
           szent László uralkodása alatt. 1088-1095.
  I. Az egyház Péter és Aba Sámuel alatt. — Gizela 
       királyné                                               2.45
  11.  pogáuyság lázadása. IX.Leo pápa. Az egyház álla-
       pota Endre ...király alatt                             260


II]. L Béla. A pfisp6kiik hazafias müködése          .  .   275
 IV. Az egyetemes egyház helyzete. VII. Gergely pápa és 
       elejcsa király. A magyar királyi korona . . .        281
 V. Szent László. Szent István és hitre szelitté avatmísa . :315
 VI. Szent Lázló uralkodásának fölt ilása. Szent László 
       jellemzése                                           399
VII Szent László tin.vényhozása.     szabolcsi zsinat. A
       simonia és a papi in.'itlenseg :\lag rországban  .   3:37

                      iiii;
  Az egyház helszervezete. ilierarehlai, vallásos és miíveltségl
                          viszonyok.
  1. Hierarchiai viszonyok                                  351
          L A kalocsai és bácsi érsekség.
          11. Püspökségek.
              1. A z4ritbi paspökség.
              2. A vuftdi pilp(5k4ég.
              Apátságok.
 II. A választási és kinevozési jog 
 111. Egyházi birtok                                        381
 IV. Hitélet.    Erkölcsösség                           , 396
 V. Egyházniiivészet                                        413
          1. Épitészet. A templomok. 
          11. A teinpltnnok félszerélése. 
              Himzés. Gzokt-t.a.snla.
 VI. Tanfigy. Oskolák. Irodalom                             452
VI L V allásfeleke7etek                                     470
          T. t1örögltit Utek. 
          11. Zsi&tk.
Ytil. Az egyház és a rabszolgák                             485
 IX. Az egyház és meriedékjoga                          493
 X. A magyar clerns. Zárszó                                 496


                               Lap
   A kereszi bad járatok. A) Előzmények. A keresztes hadjáratok 
jelentősége. — A korszaknak nj jelleget adnak. — A Nagy Károly 
császár által létrehozott birodalmi egység régen felbomlott. — VII. 
Gergely pápa Keletre vonatkozó tervei. — A XI. század vallásos vi- 
szonyai érlelik a kereszteshadak eszméjét. — A bucsujárás, zarándok- 
lás gyakoribb lesz. — II. Orbán pápa működése. — Nyugat harezai a 
szaraczénok ellen. — A piacenzai zsinat. — A elermonti zsinat. — Az 
általános lelkesedés 
   11) A keresztesek Magyarországban. Egész Európa készül a 
keresztes hadakra. — A nép alsó rétege indul meg először. — Amiensi 
Péter. — Gottsehalk. Volkmár. — Emikó gróf. — Magyarországba 
érkeznek. — Hazánk régóta rendes utja a Jeruzsálembe zarándok- 
lóknak. — Vagyonnélküli Walter lovag nyugodtan vonul át hazán- 
kon. — Volkmár seregét szétveri Kálmán király Nyitránál. — Got- 
schalk pap seregét Mosonynál verik meg a magyarok. — Emiko gróf 
serege hasonló sorsra jut. — Bouilloni Gottfried derék hada Kálmán 
királynál kedvező fogadtatásra talál. — Raymond gróf tengeri uton 
megy. — A külföld zokon veszi Kálmán király szigorú bánásmódját. 
— Thuróczi a keresztesek átvonulásáról. — Miért nem vett Magyar- 
ország részt a keresztes hadjáratban ? — A hadjárat eredménye. . .
   Kálmán király viszonya a pápai székhez. Az egyház külső ter- 
jedése. Kálmán előszerete a tudományok iránt. — László király püs- 
pöknek szánta tit, majd azonban utódjává teszi. — Orbán pápa panasza 
a magyarok ellen, mert elszakadtak az apostoli szék engedelmessé- 
gétől. — A panasz okának megvizsgálása. — Szent László viszonya 
a pápai székhez. — Álmos herezeg zavargásai. — Kálmán megnyeri a 
Pápai szék rokonszenvét. — A pápaság s a kereszténység politikai 
sulypontja Magyarországra esik. — Kálmán egyházi intézkedései 
Horvátországban. — II. Paskális pápa a püspöki székek betöltésében 
apostoli jogait érvényre emeli. — Kálmán a főpapok beruházásáról 
lemond. — A dalmát egyházi viszonyok. — Az arbei egyház 
kiváltságai 


   Egyházi törvénykezés. A) A két esztergomi zsinat. Két eszter- 
gomi zsinat volt Kálmán uralkodása alatt. — A zsinat megtartásá- 
nak ideje. — VII. Gergely pápa szellemének befolyása a két zsinat 
határozataira. — A két zsinat a püspökök állását er(Ssíti, az egyház  
beléletében a rendet és fegyelmet sürgeti, a pogányság utolsó marad-  
ványait irtja. — Az egyházi biráskodás. — Az isteni tisztelet szabá-  
lyozása. —• A hivők erkölcsi élete. — A házasságkötés. — A papok 
nősülése. — A királyért és hazáért minden egyházban imádkozzanak. 
— A házasság tridenti formája. — A zsinat Kálmán királyhoz fordul, 
hogy hasonló szellemben hozzon törvényt. — Kálmán ez okból ország- 
gyülést hirdet 50
   11) Kálmán király törvényhozása. Kálmán király törvényei 
országgyülésen hozattak. — Albrieus gyüjtötte öss.ze azokat. — A 
törvényhozás szent István és László királyok intézkedéseit fejleszti. 
— Az egyházi vagyon védelme. -- A közerkölcsiség. — A papok 
házassága. — Zsidók és izmaeliták. — Kálmán uralkodásának fény- 
pontját a törvényszerzés képezi. — Ujabb esztergomi zsinat. — Kuno 
biboros működése Magyarországban. 65
   Az egyház helállapota, Sálmán király püspöksége v jelleme. 
Az egyház belállapotát a hozott törvények világitják meg. — Lőrincz 
esztergomi érsek. — Püspökök Kálmán táborában. —Monostoraink 
állapota. — Álmos herczeg. — Kálmán király állítólagos püspöki mél- 
tósága. — Szentnek tartotta-e magyar népünk Kálmán királyt. — 
Thuróczi kedvezőtlenül nyilatkozik Kálmán királyról. — Több iró 
azonban pártfogásába veszi. Kálmán utolsó intézkedései. — Jelleme. 77 
   Az egyház a trón védelmében gyenge királyaink alatt. II. 
István és II. Béla. A fűpapság támasza a királyi trónnak. — A hon- 
védelemben jelentékeny részük van. — Demeter biboros hazánkban. 
— Politikai csapások. — Manasses spalatói érsek hösége. — Lörincz 
érsek megmenti a király életét. — Szent László leánya Piroska. — 
István király szerzetes ruhában hal meg. — A premontreiek betele- 
pítése. — Béla király s Ilona királyné boszuállása. — Béla király 
Pannonhalmán. — Otto bambergi püspök Magyarországban. — Zsófia 
herczegnő. — Gaudius spalatói érsek ‘).1
   II. Gejcsa király jóakarata az egyház iránt. A második keresz- 
tes had átvonulása. II. Gejcsa inegadományozza a pannonhalmi monos- 
tort. — Háboráskodások. — Papok a magyar táborban. -- Ujabb 
keresztes hadak. — Konrád császár s Lajos franczia király átvonul- 
nak az országon. — Zsófia herczegnő az admonti zárdában apácza 
lesz. A király egyházi adományai. — A spalatói érsekség. — István 
herezeg a görög udvarnál t 1 t
   A pápai szék zavarai. Lukács esztergomi érsek küzdelmei 
római szék mellett s a szakadár görög heava tkozás ellen. Az egyházi


állapotok ;invitálta. Lukács esztergomi érsek. — Ifiusága és nevelte- 
tése. - V. Iladrian pápa és Rőttizakálltt Frigyes között szakadás 
keletkezik. —TIT. Sándor törvényes pápával IV. Viktor ellenpápa 
száll szembe. — A. párisi zsinaton magyarok is részt, vesznek. — Sán- 
dor pápa követsége a magyarokhoz. — Lukács érsek a törvényes pápa 
védelmében. — Gejcsa király fáradozása ugyanazon ügyben. — 
IIalála és jelleme. — A görög császárok tervei Magyarországgal. --- 
mkács érsek egyházi átokkal sujtja Lászlót és az országot. — Lukács 
érsek börtönbe kerül. — A főpapság erélyes föllépése a vallás s az 
ország érdekében. — Az egyházi vagyon veszedelemben. — Latkáes 
érsek zsinatot) orvosolja a bajokat. — Moraj Albert bíboros s pápai 
követ. — III. István király nevezetes oklevele az egyházi kinevezésekre 
vonatkozólag. — Callixtus ellenpápa. 128
   Lukács érsek további küzdelme és halála. Az egyház fülemel- 
kedése III. Béla alatt. Ujabb keresztes hadak. Tróuvillongások. — 
Bélát nom koronázza meg Lukács érsek. — Lukács érsek érdemei. — 
Már életében szentnek tartották. — Később szentté avattatását is 
kérelmezték a pápánál. — Bélából derék király vált. — Az egy- 
ház sebeit. Valter albanól püspök a pápai követ is segíti begyógyítani. 
--- Külföldi egyház-ügyek elintézése Győrött. --A IT.T. laterani zsina- 
tot) magyar (ömlik Is résztvenznek. — ttbat király egyházi intézke- 
dések — Iljohlt keresztes hadjárat. - - Béla királyt is felszólítják a 
réssvátolre. - Frigyes császár átvonulása. — Prenestei János pápai 
követ. A pécsi püspökség szabadságlevele. -- László magyar király
«elitté avattatása. — Béla király fogadalma. 
   A pápaság befolyásának korszaka. Az egyház viszontagságai a 
trónvillongások alatt. A pápai befolyás a középkor jogviszonyainak 
természetes fejleménye. — Hazánkban a befolyás szent Istvánnal 
kezdődik, s a józan magyar politikának teljesen megfelelt. — Mig 
Németországban a végletekig küzdő párt támad ellene, addig nálunk 
;t pápák tevékenysége a legnagyobb elismerésre talál. — Imre király 
és Ftulre herczeg viszályai a nagyobb-mérvü pápai beavatkozást te- 
szik szükségessé. — III. illeZe pápa. — Endre herezeg támadásai. — 
Imre királyt III. Ineze pápa védelmébe veszi. — A trónvillongások 
miatt sokat szenved az egyház. — Boleszló váczi püspök. — A pap- 
ság szomoru helyzete s fokozatos sülyedóse. — Imre király keresz- 
teshadra készül. — Szerbia és Bulgária egyházi viszonyai. -- Jób 
esztergomi, János kalocsai érsek. — III. incze gondoskodása Imre 
király halála után. 171
   Az esztergomi érseki szék küzdelmei. Gertrud királyné megöle- 
tése. A királyi tekintély sülyedése sok bajnak sZülőanyjává. lesz. 
— A papság gazdagodása. — Az esztergomi érseki szék betöltése. 
— János esztergomi érsek bajai. — Berthold a kalocsai érseki széken.


— Endre király egyházi adományozásai. — A királyi koronázás       Lap
miatt per folyik. — A két érsek megegyezése. — Ujabb viszályok. 
— A királyné koronáztatása ujabb viszályt idéz elő. — Gertrud ki- 
rályné meggyilkoltatása. — A királyné összeesküvés áldozata lett, 
nem magánboszué. — János esztergomi érsekről tévesen nyilatkozik 
némely iró. — A ruthenek kilátásba vett. megtérítése I qfi
      Endre keresztes hadjárata. Endre király hosszas készillődései 
kereszteshadjáratára. — Az esztergomi érsek az ország kormányzását 
átveszi Endre távolléte alatt.. — IV. lateráni zsinat. — A kereszteshad- 
járatra egyházi adót szednek. — Endre király a tengeren indul badjá- 
ratára. — Főpapok részvétele a hadjáratban. — A pápa öröme a hadjá• 
rat fölött. — A keresztes had nélkiilözései a szent földön. — A hadjárat, 
szerény sikerei. — Endre elkedvetlenitve a hazulról jövő rossz hírek 
által, elhagyja a szent földet. — Az országot a legnagyobb zavarban 
találja. — Az esztergomi érsek kénytelen volt menekülni az ország- 
ból. — A világiak s a papság romlása. — Ennek részben Endre maga 
volt az nkti 222
      A papság küzdelme a szabadságért. Endre király kiváltságle- 
velei. Endre király mértéktelen adományozásai. — János esztergomi 
érsek, kikel a pazarlás ellen. — III. Honorius pápa segíti s. rend vissza- 
allitásában Endrét, — Kiküldött birák vizsgálják meg a tulajdonjo- 
got•. -- Zsidók és izmaeliták. — A jobb hazafiak. Béla ifjabb király kö 
rfil esoportosulnak. Az ország két táborra oszlik A vagyor.-puszti-
tas napirenden van. — A két király kibékülése. Az aranybulla. 
Az egyházi rend szabadalmai. — A király nem tartja be igéreteit. 
— Az esztergomi szék betöltése. — Béla ifjabb király házassága. 
— Birtokrendezés. — Az ország nyomorusága. — Az 1231-iki sza-
badság-levél 241
      Magyarország az egyházi tilalom alatt. Endre király kibékü- 
lése a római szókkal. Az ország szomorú állapota nem javul. — Róbert 
érsek hasztalan inti a királyt. — Az érsek fölsorolva az ország:s az 
egyház nagy sérelmeit, Magyarországot egyházi tilalom alá veti. — 
Endrét megalázza e büntetés, de csakhamar régi gondatlanságába 
esik vissza. — A pipánál bepanaszolja Róbert érseket. — Jakab 
pápai követ. — Az 1233. évi uj megegyezés. — Endre ismét a régi 
marad. — A püspöki kar tállépte. — A királyi udvar egyházi tilalom 
alatt. — Róbert érsek Endre segélyére siet. — A pápa erélyes föllé- 
pése. — Ujabb zavarok. — A pápa békülékenysége. — Ujabb keresz- 
tes hadjárat. — Endre halála. — Szent Erzsébet 261
      Birtok-háború. Béla király a szakadár görög fejedelmekkel 
szemben. Az egyház állapota a tatárjárás előtt. Béla király erélyes 
föllépése. — A birtokvisszavételt megindítja. — Elsőben az egy-


házi birtokot veszi szemügyre. — Az egyházat sérteni nem akarja, Lap
csak atyja törvénytelen adományait, veszi vissza. — Az egész országba 
birákat küld szét. — A birtokháború összeesküvést vont maga 
után. — 1X G'ergely pápa tervei. — Asszán bolgár fejedelem. — 
Térítési törekvések. — A Szörénység megtérítése. — Az egyház 
belállapota. — Újabb egyházi bajok. — Róbert érsek halála . . . 234
      A kánok megtérítése. Főpapjaink halála a Sajónál. Az egyház 
pusztulása. A liánok rövid ismertetése. -- Szent Domonkos vágyó- 
dott megtérítésök titán. — A megtérités szent Domonkös rendjének 
örökségévé lett, — Pál mester fáradozásai. •—. A kárt püspökség, 
felállítása. — A keresztény hit virágzásnak indul a liánok között.
— A tatárok ismertetőse. — Batu kán Magyarországnak veszi útját.
— A pápai szék 110111 segítheti nemzetünket, mert magát is szoron- 
gatják. — Készülődések a tatárok ellen. — Apróbb csatározások.
— INSpapjaink a harczban. — A sajói szerencsétlenség. — npap- 
jaink egy részének halála az ütközetben. — Béla király külföldön, 
első sorban a pápánál keres segélyt. — Keresztes had hirdetése a 
tatárok ellen. — Gergely pápa az egész keresztény világot fölszólítja 
Magyarország segedelmére. — Béla király szép jelleme. — A tatárok 
az egész országot pusztítják. — Az egyházak veszedelme . . • .   3(10
      Az ország és az egyház helyreállítása. Vancsai István eszter- 
gomi érsek Dalmáczia helytartója. — A megüresedett főpapi székek 
betöltése. — A föpapság segíti Béla királyt az ország helyreállításá- 
ban. -- Domonkosok s ferencziek buzgó működése. — A birtokren- 
dezés rajra szükségessé válik. — A tatárok ujabb fenyegetőzése. — 
A pápák meg akarják téríteni a tatárokat. — IV. Ineze pápa. — 
Béla király szorongatott helyzete. — Megtámadja a pápát. — Béla 
király háborúskodásai 331
      Az első magyar bíboros. Az egyház belállapota. Vancsai Ist- 
vánt kiváló érdemeiért a pápa biborossá nevezi ki. — Az új bíbo- 
ros Rómába költözik. — Onnan visszakivánkozik elhagyott székébe.
— IV. Ineze pápa az esztergomi érsekség administratorává nevezi 
ki őt. — IV. Béla azonban betölteti az érseki széket. — Vancsait 
a pápa Magyarország részére oldalkövetévé nevezi ki. — Vancsai 
bíboros hányattatása. — A pápa folytonos atyai gondoskodása. — 
A bíboros a magyar egyházi ügyeket Rómában folyton szívén 
hordja. — Az egyház belállapota. — A zágrábi püspöki szék betöl- 
tése. — A kánok nyílt botrányt képeznek az országban. — Guido 
bíboros rendeletei 
      Az egyház külső terjeszkedése. A bogomilek és kánok téritése. 
őseink nagy buzgósága az eretnekek s pogányok megtérítésében. — 
Manicheusok, pauliczianusok, — Borics es Kulin bánok. — Imre


király lérítö törekvései. —III. Honorius pápa ujabb buzgalommal La)
lát az eretnekség kiirtásához. — Ugrin kalocsai érsek fegyveres erő- 
vel küzd a bogomilek ellen. — Elárasztják tévtanokkal Szlavóniát. 
— Kálmán herczeg kiváló érdemei. — A bosnyákok püspököt kap- 
nak. — Az egyház felvirágzása Boszniában. — Ninoslav bán. — A
jános-vitézek föllépése                                         370
      Az egyház a királyi ház belviszályai között. Királyaink azon 
szokása, hogy utódjukat még életöleben megkoronáztatták, sok baj 
szültianyjává lett. — IV. Béla és István ifjabb király viszályai. -- 
A pozsonyi és poroszlói békepontok. — IV. Kelemen pápai fárado- 
zásai. — A főpapok megoszlása. — Folytonos háboruskodások. — 
Béla herczeg halála, — Zsidók és szaraczénok. — 1V. Béla király 
jelleme. — Fülöp esztergomi érsek. — Boldog Jolánta. — Boldog 
Kiuga. — V. István király. — Háboruskodások. — Boldog Erzsébet. 385
      Az egyház helyzete Kim László uralkodásának kezdetén. Ger- 
gely pápa egyetemes zsinatot hirdet. — Az egyes egyházmegyék 
állapotáról előzetes jelentést kíván. — Brunó olmliczi püspök tudó- 
sítása. — A lelkipásztorkodó papság elszegényedése. — A kolduló 
szerzetesek némely tálkapásai. — A lyoni egyetemes zsinat. — Újabb 
keresztes hadjáratok tervezése. — Az esztergomi érseki szék huza- 
mos üresedése, betöltése. — Fülöp ferinói püspök pápai követ . . 405
      Az egyház küzdelme a pogányság és az elnyomatás ellen ; 
szorongatott állapota Kán László uralkodása alatt. X. Gergely pápa 
védelmébe 'veszi a gyermek-királyt. — Az országban terjed a fejetlen- 
ség. — IV. László könnyelműségei. A kunok felütik fejüket. — 
M. Miklós pápa kezébe veszi az ország ügyeit. — Fülöp fermói 
püspök, pápai követ. — Széleskörű fölhatalmazásai. — Ilászló király 
vonakodik a pápai követet az országba ereszteni. László kibékül 
a követtel. — A kunok miatt országgyűlés tartatik. — A pápai követ 
Budán zsinatot tart. — A király elfogatja a pápai követet s a kunok 
kezébe adja. — A király folytonos sülyedése. — A pápa teljes erőfe- 
szítéssel igyekszik rendbe hozni az ország és aZ egyház ügyeit.. — 
László végre a kunok ellen fordul. — Ismét visszaesik előbbi szé- 
gyenletes életmódjába. — Lodomér érsek zsinatot tart Esztergomban. 
— Benvenuto pápai követ. — Keresztes had a kunok ellen. — László 
király szerencsétlen halála. — Az egyház szomorú helyzete . . 418
      A budai zsinat 1279-ben. A katholikus hit megvédése, terjesz- 
tése, az egyházi fegyelem helyreállítása képezi a zsinat czélját. — 
A zsinat által hozott egyházi törvények részben más zsinatokból 
kölcsönözvék. — A zsinati törvényhozás tárgyai : a papság fegyelme. 
— A !lázas papok. — Az istentisztelet emelése és rendezése. — Az 
egyházi javadalmak. -- Az egyházi biráskodás. — A házasság. —


                                                                  Lap 
A szerzetesek fegyelme. — Az agyházi személyek megvédése. — 
Vegyes határozatok                                                449
      Lodomér érsek. Anarchia az egyházban s az országban. Lodo- 
mér esztergomi érnek életpályája. — A korábbi királyok alatt szerzett 
érdemei. — Mindvégig küzd az Árpádház utolsó sarja mellett. — 
Trónkövetelők. — Jesii János pápai követ. — A pápai beavatkozás.
   Az ánjouház fölemelkedése. — Trónigénye s kifejtett küzdelmei 
a magyar koronáért. — A pápa az Anjoukat pártfogolja.
Endre király. — Lodomér érsek siet a koronázással. — A Német- 
ójvári testvérek. -- IV. Miklós pápa bizalmatlan Lodomér érsek 
iránt. -- A székesfehérvári országgyűlés. — Lodomér érsek tarto- 
mányi zsinatot, tart Esztergomban. — Az ország megoszlik, az Anjon- 
ház folyton előbbre nyomul. — Az egyházi vagyon pusztulása. — 
Lodomér érsek halála. — Gergely választott esztergomi érsek. — 
VIII. Bonifácz pápa föllépése. Újabb országgyűlés. — III. Endre 
megtámadja Gergely érseket. — III. Endre halála. — Erzsébet, III. 
Endre király leánya                                               464


    I. Az esztergomi és holocsai érseki székek, régi és líjabb püspökségek.Lap.
       Al Az egyház áldásos működése. — Tevékenysége mindenre. 
kiterjed. — Az egyház élén két érsek állott. — Az esztergomi érsek. 
a magyar hierarchia tiszteletbeli feje. — Királyaink s a pápák tanú- 
ságai ezt egyaránt. bizonyítják. — Az esztergomi egyház jogai és ki- 
váltságai. — Az esztergomi érsekek jc.,ghatósági elsőségre is töreked- 
nek, mi visszahatást szült. — E törekvés végeredménye. — Az érsr,- 
kek jogai. —Zsinatok. — A pallium. — A pécsi püspök palliuma. — 
Az egyházmegyék kiigazítása. 1

                 A kalocsai és bácsi érseki székel; egycsíté6.(.•.
       B) A két érseki szék egyesítése kanonszerűleg történt. • • Rész- 
leteiről okleveleink nem nyújtanak felvilágosítást. — Az egyesítés 
126a. év körül történhetett. — Az egyesítés lényege. — Két érsek- 
ség egyesíttetett-e, vagy csak két érseki: szék és székeskáptalan ? — 
Régibb és újabb íróink véleménye                                            1t+

                                   pi?spökségek.
       C) A nyitrai piíspiikség. — Kálmán király ismeretes törvény- 
ezikke. — A Pannonhalmi oklevél. — Gerváz és Miklós püspökök. —
Vineze nyitrai püspök V. István elő            Gejesa király valószínű-
leg az alapító. — A püspökség a            adbán alapíttatott, erre mu-
tatnak sajátos határai. — A szert?!ri rsfibkség.:— Alapítója Ugrin 
kalocsai érsek. — Az alapítás oki s i;z1ki.piispükség feladata. — A 
püspök megváltoztatja székhelyét.' IK.. G-orgely kiterjeszti s püs- 
pöki megye határait. — A kunok püspöksége. — Alapítója Róbert 
esztergomi érsek. — A pilspök.ség elpusztulása. — A kunok további 
sorsa. — Jakab szepesi püspök. — Ptispökség nem állíttatott Sze- 
pesen. — 11 Endre király Szebenben akart püspökséget
    oláhok és oroszok részére tervezett püspökség 


              II. lióptalanok.   Lop.
   A lcanonokok kezdetben monostori életet folytattak. — Ha- 
zánkban ennek számos emléke fenmartult. — A tárgyalt korszak le- 
folyása alatt a monostori élet lassankint feloszlik.— A változás okai.— 
A változás lefolyása. — A káptalanok külön birtokhoz jutnak, mely- 
nek jogalanyai. — Elsőben a püspök hagyja el a közös életet. — 
A közös étkezés nagyobb ünnepekre szorítkozik. — A püspökök bir- 
tokkal, de főleg tizedadoinányozással segítenek a káptalanokon. -- A 
kA.ptalan egyes tagjai is megszüntetik a közös életet. — A kanonokok 
külön házakban laknak. — K.áptalanaink kezdetben szegények. — 
káptalan belszervezete. — A kanonokok száma. — Nyílt és zárt káp- 
talanok. — A káptalanok élén prépost áll. — Hivatala. — Az olvasó-, 
éneklő-. őrkanonok. — A társas káptalanok prépostjai. — A főespere- 
sek. — A dékán — A káptalanhoz tartozó papok. — A káptalan befo- 
lyása, a megyei kormányzatra. 15

       III. Világi- prépostságok és társas káptalanok.
   Az aradi-, esanádi- (itehői-), ezázmai, dömösi- szent-tamás- 
hegyfoki-, szent-györgy-zöldmezei-, háji-, hantai-, mislei-, 
őrsi-, pécsi-, posegai-, pozsonyi-, szebeni-, székesfehérvári-, szepesi-, 
titeli- s vasvéri prépostságok és társas-káptalanok.

         IV. Plébániák és. a idkipasztorkoricís.
   Az egységes egyházmegye. — nesperességek. — Alespere- 
sek. — Plébániák. — Kápolnák. — A plébániák alakulása.. — A né- 
met, telepfilők. — A kápolnák összecsatolása a káptalanokkal. — Szer- 
zetesek lelkészkedése. — Az egyházmegye kormányzása. — A plébá- 
nosok minősítése. — Papi nőtlenség. — A papság ruházata. . . .

         V. A királyi és hirályriti kápolna.
   A kápolna elnevezése. — Szent István kápolnája Székesfehér- 
várott. — Királynőink kápolnája a veszprémi egyház volt. — A ká- 
polna főnöke. — Számos teendője. — Királyi káplánok. — A király 
klerikusai. — Pápai káplánok és subdiaeonusok. 106

         VI. Az egyldwi 'hivatalok betöltése.
   A canonica electio a főpapi székek betöltésének rendes módja. 
— Ide vágó bizonyítékaink. — Az 1204. évi esztergomi érsekvá- 
lasztás lefolyása. — A választás érvényességéhez megkivántatott a ki- 
rályi hozzájárulás ős a pápai megerősítés. — A főkegyá•i jog ha- 
tárainak túllépése egyes királyaink részéről. — A beruházás, át- 
helyezés és letevés. — E szabályellenességek megszünése. — A pápai 
megerősítő jog részleteiben. — A királyi apátságok és prépostságok


székeinek betöltése. — Imre király fellépése. — TII. ITICZC pápa é. 
Jól> esztergomi érsek tárgyalása. — A magán-kegyuraság alatt álló 
apátságok és prépostságok. — Kanonok és plébános kinevezések. -- 
Egyházi férfiak minősítése. — Életkor, tudomány és nemes származás. 
— A kegyuraságról.— Királyaink egyetemes kegyúri joga. — Be- 
folyásuk az egyes egyházakra. — A többi kegyúr viszonya az twy- 
házboy.. 119

                     VII. Szerzetef< rendek.
     Az engedelmesség erényének szükségessége. -- A. szerzete- 
sek hatása az anyagi és szellemi téren. — A szerzetesrendek elősze- 
retete bizonyos helyek iránt. — Az egyes monostorok alakulása. — 
Az apátok és prépostok kezdetben a püspöki joghatóság alá tartoztak. 
— A királyi apátságok és prépostságok.— A szerzetesek tevékenysége 
hazánkban. — A szerzetesrendek történelme. — Pázmány Péter fá- 
radozása e téren 147

                      VIII. Benezé.yrk.
     A rend virágzása, gazdagsága. — A hanyatlás okai. — A mo- 
nostorok függetlensége. — A trónvillongás és pártoskodás hatása a 
benczés monostorokra — III. Ineze pápa reformáló törekvése és•in- 
tézkedései. ---- ITI. Honorius pápa fáradozásai. — Az egyetemes káp- 
talanok. — A tatárjárás által okozott károk. 1r N

                        IX. eisterciek.
     A cisterci rend a benczés rend egyik kiágazása, —
Szigorfian betartják szent Benedek szabályait. — A völgyekbe tele- 
pednek. — Szent Bernát értelmezése. — A monostorok évi megvizs- 
gálása. — Folytonos Összeköttetés. — Szent Róbert az alapító. — 
A pápák és királyaink előszeretete a rend iránt. — A hazai n3onosto- 
rok története 220

                 X. Ismeretlen rendi; apátságok.
     Több apátságról okleveleink nem e4liták meg, minő szerze- 
tesrend lakott azokban. — Ez apátságok vagy benczés, vagy cis- 
terei rendűek voltak. — Az ismeretlen rendű apátságok története.. . 246

                      XT. .Premontreick
     A premontrei rend alapítója. — Megkisérli több káptalan refor- 
málását. — A rend czélja : n cselekvő életnek összekötése a szemlé- 
lődő élettel. — A székeskáptalanok több helyen a rend birtokába jut- 
nak. — A rend működése a lelkipásztorkodás terén. — Hazánkba II.


István király idejében jött a rend, — fizrni Nuldwrl. és 1111 rívik. 
  premontrei prépostságok története. 
          XII. Szent .d.yoston szabályozott kanonok rendje.
     Szent Ágoston irataiban szétszórtan a szerzetes élet szabályait 
hagyta hátra. — Több káptalan elfogadta e szabályokat. — A kar- 
inges vagy szent Ágoston szabályozott kanonok rendje. — bl rend 
prépostság,ának káptalanai. 2>Z2
          XIII.   sZeld-sir szabályozott kanonok rendje.
     Ir; kanonok rend szent Ágoston szabályai szerint élt. — Kez- 
detben a szentföldön virágzott, később Európában is keletkeztek 
monostorai. — A rend szabályai. — Hazánkban fenállott prépost- 
ságainak illetve káptalanjainak története.
               Szent Ábrahúrra Hebron nagyi hanonokjai.
     E kanonokrendnek egyetlen egy prépostsága volt hazánkban. 
-- Ebben is csak rövid ideig tudta magát fentartani      288

               XV. Ismeretlen rendű .pre'postságok.
     Okleveleink több prépostságot említenek, anélkdl, hogy a ren- 
det., melyhez azok tartoznak, megjelölnék. — E prépostságok tehát 
egyaránt lehettek premontreiek, szent Ágoston szabályozott kanonok- 
rendjének, a szent-sir kanonokréndjének, vagy a Hebron völgyi ka- 
nonokrendnek prépostságai. — Az ismeretlen rendd prépostságok 
története                                                289

                    XVI. A lovagrendelt.
     A középkori nemes férfiú hivatása. — A kardnal«3g;yesífiése 
kereszttel. — A lovagság intézménye. — Aovaggá-ütés. — A keresz- 
tes hadak új feladatot tűztek a lovagok elé. — Szerzetes lovagrendek
— Szent János-lovagok. — rend keletkezése és gyors elterjedése.
— A pápák, valamint királyaink pártfugásukba veszik a rendet, -- 
A rend érdemei. — Egyes monostorainak története          202 

                    XVII. Templomos rend.
     A. rend megalakulása. — A rend szervezete azonos a János- 
lovagokéval. — III. István korában már voltak hazánkban birtokai.
— III. Béla, Imre, II. Endre királyok hű adományai és kiváltságai 
a rend számára. — A rend segíti II. Endrét szentföldi útjában. — 
Érdemei a honvédelem körű). — A rend mesterei. — Egyes házai- 
nak története.                                           31P


              XVIII. Német lovagrend.
                                         Lap
    A rend megalakulása. — Feladata a szentföldön. — Megkapja 
a Bárezaságo•. — Sikeres működése a honvédelem és a térítés terén. 
— A rend tulterjeszkedése. — II. Endre szigorúan fellép ellene. — 
Raynald erdélyi püspök küzdelme e renddel. — A rend felajánlja a 
Bárezaságot a szent-széknek. — Endre király elveszi tőle a Báreza- 
ságot. — Egyéb helyei hazánkban 325

            XIX. Szent Ldzar lovagrendje. 
    A János-lovagrend egyik elágazása. — A bélpoklosok ápolá- 
sára alakult. — A rend esztergomi háza 333

              XX. Szent Sámson rendje.

    A rend alapítója ismeretlen. — A betegápolás és a zarándokok 
megvédése képezte feladatát. — Hazánkban a rendnek több bir- 
toka volt. 334

           XXI. Ismeretlen rendű monostorok.
    Több monostOrrúl nem tudjuk, mely rendhez tartoztak. — 
Ezeket az ismeretlen rendű monostorok közé soroltuk. — E monosto- 
rok felsorolása 335

               XXII. A karthansi,ak.

    A rend alapítója. — Szent Benedek megszigorított szabályai. 
 Kolostorai — A tatárjárás előtt már megtelepedett hazánklÁn
a rend.                                  341

              XXIII. Kolduló szerzetek.
    A) Domonkosok. — Szent Domonkos. — A rend megalapítása. 
— A rend ordo elerieorum. — Czélja az Isten igéjének hirdetése. — 
Teljes szegénység. — Magyar Pál. — A rendnek első nevezetesebb 
tagjai hazánkban. — Áldásos működése az országban és a kunok kö- 
zött. — A rend kétízben is tartott hazánkban egyetemes idiptalant. 
— E káptalanok határozatai. — A. rend belszervezete. — Kolosto- 
rainak története. 343
    13) Eereneziek. — Szent Ferenez egyénisége. — A rend meg- 
alapítása. — A rend áldásos működése a tatárjárás után. — IV. Béla 
király kiváló előszeretete a rend iránt. — A rendnek nagy nébszerü- 
sége. — A. két rend működése a lelkipásztorkodás terén. — A felme- 
rült nehézségek. — Ezek eloszlatása. — Alereneziek kolostorai . . 357

               XXIV. Pálosok.
    A. remete-élet kezdete. — Hazánkban a kereszténység behoza- 
tala óta éltek szétszórtan remeték. — Bertalan pécsi «püspök egybe-


gyűjtötte Okot. — Antal prior. — A pilisi hegyekben lakó remeték. — bele
öztaib esztergortti kanonok a pálosok megalapítója. — A rend lw- 
lostorn i                                                           3116

        XXV. Szent Ágoston-•endii remet<th e's a Vilmos-rendítek.
       Az olaszországi remete társulatok. — IV. Incze pápa egyesí- 
tette e társulatokat és szent Ágoston szabályait adta nekik. — A Vil- 
mos-rendűek. — A remeték és a Vilmos-rendűek egyesítéséből szár- 
mazott Ágoston-rendű remeték. — Kolostoraik. 372

                            XXVI. Ápáezdk.
       Hazai apácza-kolostoraink többféle rendhez tartoztak. — 
Szent. Benedek szabályait követő apáczák. — A szent Vazul-ren- 
űek. — Gisterci rendű apáczák. — Szent Fere= második rendjét 
képező Klarissza apáezák. — Domonkos rendű apáczák. — Az egyes 
kolostorok története. 377

                      XXVIL Az egyházi birtok.
       Királyaink bőkezűsége az egyház iránt. — Mindenből adnak az 
egyháznak. — Vám-, só-, bánya-jövedék. — A mentesség. — Kirá- 
lyaink őrködése az egyházi vagyon fölött. — Kálmán és IV. Béla ki- 
rályok intézkedései. — Foglalások rövid időre. — Magánosok adomá- 
nyai az egyház részére. — Végrendelkezések. — Királyaink idevonat- 
kozó intézkedései. — A főpapok hagyatéka. — Birtok vételek. — 
Kárpótlások. — Az elkobzott vagyon. — A tized s ennek kiilönféle 
nemei. — Gazdálkodási módszer. — Gazdatisztek. — Az egyház 
népei. — Egyes egyházak fekvő birtoka. — Jövedelmeik. — Terheik. 
— Az egyházi birtok jogalanya 400

                      XX VIII Állami szolgálatok.
       A királyi és királynői kanczellária. — A kápolna és a kanezel- 
láriu szoros kapcsolata. — A két intézmény szétválása. — A székes- 
fehérvári és a veszprémi egyházak joga a kanczellári állásokhoz. — 
A hiteles helyek. -- Pecsétek. — A papság működése az államszol- 
gálat különféle ágazataiban. — A kanczellá4 befolyása. — Főpapok 
a királyi tanácsban. — Az udvarnál. — Követségek. — Részvétel 
az igazságszolgáltatásban. — Főpapjaink mint állam, tartomány-kor- 
mányzók. Főispánok. — Az örökös főispánságok. — Az egyház ka- 
tonatartási joga és kötelezettsége. — A harczoló, nemes jobbágyok. — 
Részvétel a háborúkban. — Jób pécsi püspök mint határvédő. — 
Az egyház harczoló jobbágyainak eredete és állása. 466

                   XXIX. Hitélet. — Közerktilesiség.
       őseink vallásossága.   Misézés és mise-alapítványok. — Pre-
dikáczió. — Keresztelés. — Oltári szontség.  Gyónás. — Bűnök. —


Egyházirenű. — Házasság. — Bűjt. — A bold. Szűz, szent István és Lup
szent László királyok tisztelete. — Az ereklyék tisztelete. — Kör- 
menetek. — Bucsújárások. — Bucsúengedélyek. — A szegény-ügy. — 
Temetés. — Igazságszolgáltatás. — Lstenitéletek. — Tüzesvas-próba. 
— Vízpróba. — A sorsvetés próbája. — Párbaj. — Az eskü. — Me- 
nedékjog. — Egyházi kiközösítés és tilalom 491
                    XXX. Iskolák. — Irodalom.
      A szellemi műveltség hordozói a papok. — Monostori és káp- 
talani iskolák. — Ezek szervezete. — Külföldi főiskolák és egyete- 
mek. — Paris, Bologna, Padua, Vicenza, Salerno. — A veszprémi fő- 
iskola. — Az udvari iskola. Apácza iskolák. — Az oktatás tantár- 
gyai. — A theologia. — Bölcsészet. — A két jogtudomány. — A köny- 
vek másolása. — Könyvtárak. — Tannyelv. — A korszak irodalma. -- 
Vallásos irodalom. — Jogi irodalom. — Történelmi irodalom.. . . .'2s
                    XXXI. Egyhdzaink építészete.
      A középkori egyházi építészet ismeretének fontossága. — A ro- 
mán izlés. — Az egyházak újjáépítése. — A székesegyházak építé- 
szete. — Benczések, cisterciek, kolduló szerzetesrendek építészete. — 
Falusi egyházak. — Szobrászat. — ötvösművek. Egybázaink fel- 
szerelése 566
                        Görögszertartása Icatholikusok.
A görögszakadárság sokáig nem érintette hazánkat. — Magyarország 
politikai viszonya Görögországhoz. — Görögszertartásu monostorok.
   Ezek feloszlása. — Görögszertartásu püspökség tervezése.      595

                        Pótlások és kiiyazításolc                599
A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Dr. Balics Lajos

Dr. Balics Lajos további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet

A római katholikus egyház története Magyarországban I-III. kötet

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Dr. Balics Lajos

Dr. Balics Lajos további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.
