A római lány

Moravia ezt a regényt 1943 és 1946 közt írta. Moll Flanders, Defoe viharos életű nőalakja szolgált modelljéül, ezt a figurát helyezte át a fasiszta Olaszország etiópiai megszállásának időszakába. Adriana jó érzésű szegény lány, aki természeténél fogva egyszerű vágyakat dédelget: derék férjet, családot, gyerekeket szeretne, hétköznapi apró örömöket, meghitt vacsorákat, közös ünnepeket, csak éppen a férjjelöltben kell csalódnia. Nem is egyben. De nem adja fel, legfeljebb egy-egy kicsit enged az elveiből… Moraviát szeretik freudi mércével mérni, holott szerinte a pszichoanalízis nem tudomány, hanem világszemlélet, a megismerés eszköze. Aktuálisan talán Freud nevéhez kötődik – mondja –, írói gyakorlatában azonban részben az övé is. A római lány mindenesetre árnyalt lélekrajzzal megírt perditatörténet egy fatalista széplányról. Alberto Moravia (1907 – 1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmművészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörből külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregá-t. Regényeiből többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közreműködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerűbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a főszereplő öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát "a morál esztétájának" nevező Moravia impozáns életművéből most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A művek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedő.

Mutass kevesebbet