A román irredentista mozgalmak története

Jancsó Benedek A román irrendentista mozgalmak története. Budapest, 1920. Bocskay-Szövetség (Hornyánszky Viktor ny.) VIII + 502 p. Első kiadás. Jancsó Benedek (1854–1930) pedagógus, közíró, az erdélyi román nemzetiségpolitika szakértője, az Erdély elszakítására törekvő román nemzetiségi mozgalom átütő jelenlétére már az 1890-es évektől figyelmeztette a magyar politikát. Jancsó Benedek monográfiája a téma alapvető összefoglalása, mely a bevezetőben bemutatja ugyan a dákoromán folytonosság mítoszának utólagos kidolgozását (megemlítve, hogy a Nyugat-Balkánról való kései bevándorlást ismertető korai román krónikákban még nyoma sincsen az erdélyi jelenlét gondolatának), ám a mű fókuszában mégis a román terjeszkedési vágy 1848–1918 közötti fejleményei szerepelnek, melyet a jól ismert elnyomatás-történetbe csomagoltak. Jancsó Benedek úgy látja, hogy a magyar közpolitika észlelte ugyan a román propaganda által nemzetközileg terített elnyomatás-történetet, azonban érdemben nem akadályozta azt, mivel az 1890-es években a magyar közpolitika figyelmét lekötötte az egyházpolitikai vita, illetve a millenáris önünneplés; a belföldön beadott román politikai sérelmekre – az egyetlen politikai nemzet koncepcióját kifogásoló, a románok egyenjogúsítását követelő 1892. évi Memorandumra – pedig a magyar közpolitika az elképzelhető legalkalmatlanabb választ adta: a román politikusok bebörtönzése csak újabb olajat öntött a tűzre, a román sérelempolitikának – és a külföldi fórumokon akadálytalanul folyó, nemzetközi magyarellenes román propagandának – pedig egyedülállóan erős muníciót adott. Fűzve, javított gerincű kiadói borítóban, az első fedőborító jobb sarkán kisebb pótlással. Jó példány.

Mutass kevesebbet