A Rudolf és Stefánia tavakhoz II.

Höhnel Lajos. A Rudolf és Stefánia tavakhoz II. kötet. [Két kötetben teljes, az első kötet hiányzik] Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-1888-ban. Leírta kísérője: Höhnel Lajos cs. és kir. sorhajó-hadnagy. Budapest, 1892. Ráth Mór kiadása (Hornyánszky Viktor, Bp.) 1 t. + [2] + 546 p. + 1 kihajtható térkép. Jogosított magyar kiadás. A rajzok (grafikák) Teleki Sámuel eredeti fényképei alapján készített fametszetek. Ludwig von Höhnel (Höhnel Lajos) (Pozsony, 1857. augusztus 6. – Bécs, 1942. március 23.) osztrák lovag, tengerésztiszt, utazó, útirajzíró. A fiumei tengerészeti akadémián tanult és sorhajózászlós lett. 1886-ban Teleki Sámuel grófot elkísérte afrikai útjára. 1887 januárjában indultak Zanzibárból, és a Kilimandzsárón, majd Kenyán át az északi szélesség 5°-áig hatoltak, 1888. március 5-én felfedezték a Rudolf-, április 20-án a Stefánia-tavat, és mintegy 230 000 km2-nyi földterületet. 1888. október 25-én Afrika belsejéből Mombasa felé tartottak, és visszafelé menet Zeilából Hararba jutottak. Csak 1889 májusában érkeztek haza. 1892 nyarán Höhnel az amerikai William Astor Chanler Kenyába és a Rudolf-tó tájékára induló expedíciójához csatlakozott. 1892. szeptember 15-én Lamutól a Tana folyón felfelé mentek, s 1892. december 5-étől Hameyetől (Borati) kiindulva 1893. február 10-ig északi és keleti irányba kalandoztak, ekkor fedezték fel a Dzsambeni vulkanikus hegyláncot és a Mackenzie-forrásokat, az Uaszo Nyiro folyását a Lorian-mocsárba való torkollásáig követték. 1899-ben a király szárnysegédjévé nevezték ki. Mint ellentengernagy vonult nyugdíjba. Az 1900-as évek elején még kétszer járt az általa hőn szeretett Afrikában. Vászonkötés.

Mutass kevesebbet