Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A Sárospataki Rákóczi Múzeum

A Sárospataki Rákóczi Múzeum - Galavics Géza, Détshy Mihály, Janó Ákos - Régikönyvek
(2 vélemény)

Sárospatak vára legbecsesebb és legkedveltebb műemlékeink egyike. Nemcsak gyönyörű fekvése, építészeti szépsége és művészi értéke teszi azzá, hanem az is, hogy történelmünk legrokonszenvesebb alakjai lakták, és függetlenségi harcaink, forradalmi mozgalmaink egész sorának bölcsője vagy éppen színhelye volt. Sárospatak, vagy ahogy a XV. századig emlegetik, Patak neve korán tűnik fel történelmi forrásainkban. Anonymus szerint a honfoglalás során Ketel vezér deríti fel vidékét, ezért Árpád jutalmul neki adja a Sátorhalomtól a Tolcsva patakig húzódó területet. Utódaitól I. Endre szerzi meg cserével, és királyi birtokká, erdőispánsággá teszi. Ennek központja a Bodrog átkelőhelyénél települt község, Patak, itt vagy ennek erdős környékén állt a királyi szálláshely. A középkori plébániatemplom mellett feltárt XII. századi körtemplom romjai királyi kápolnát sejtetnek. A XII. században Patak területén olasz vendégnépek, hospesek telepednek meg, akik jelentős kiváltságok birtokában megindítják a helység városias fejlődését. A településen a XIII. században domonkos és ferences szerzetesek építik fel kolostoraikat. A középkori Patak vára a tatárjárás után épült. E néven elsőnek V. István 1261-ben kelt oklevele említi, mellyel a vár még befejezetlen északi tornyát egyik hívének adományozta. Ez a vár azonban, amelyet a XIX. század eleje óta tévesen a mai várral azonosítottak, más oklevelek tanúsága szerint Patak északi határán, a Sátoraljaújhelytől délre emelkedő Várhegyen állt, és sátorhegyi, majd újhelyi várnak is nevezték. V. István és IV. László gyakran időzött benne, ellenfelei többször megostromolták. III. Endre idejében, majd halála után ismét várnagya vette birtokába, de Anjou Károly visszaváltotta tőle, és királynői vár maradt a XIV. század végéig.

Kiadó:
Múzsák Közművelődési Kiadó
Kiadás éve:
1989
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Múzsák Közművelődési Kiadó Nyomda
ISBN:
9635644167
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
116 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 19.50cm
Kategória:

Galavics Géza

1940 -
Galavics Géza (Győr, 1940. november 30.) magyar művészettörténész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyarországi reneszánsz, barokk és klasszicista művészet neves kutatója. Nevéhez fűződnek a magyar kertművészet-történeti kutatások megalapozása és kiszélesítése. 1990-től az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet régi művészettörténeti osztályának vezetője.

Galavics Géza  további könyvei

akár 60%
Hűségpont:
 
akár 60%
Hűségpont:
 
legjobb ár
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1970
Antikvár könyv
320 Ft 200 Ft

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • 2021. 02. 28. 23:13

  • (1983Múzsák Közművelődési Kiadó) 2015. 12. 01. 21:35

    Nagyon jó múzeum-vezető a könyv, önállóan is boldogulhatunk a helyszínen.