A sensus literalis hermeneutikai kérdései

A sensus literalis (a "betű szerinti", illetve "szó szerinti" értelem) kérdésével az elmúlt kétezer évben zsidó rabbik és keresztény egzegéták egyaránt sokat foglalkoztak. A problémát felvetették nyelvfilozófusok és irodalomkritikusok is. Az alábbi kötet a bibliaértelmezés szempontjából vizsgálja a kérdést. Mit jelentenek egyes szavak, kifejezések a Bibliában? Mit kell szigorúan, a betű szerint, s mit kell csak áttételesen, jelképesen érteni? Van-e valamilyen többletjelentése az olyan bibliai városneveknek, mint "Jeruzsálem" vagy "Babilon"? Nyilvánvaló-e minden azonnal egy a Bibliához kívülről jött olvasó számára, vagy valamilyen "rejtett jelentés" után kutassunk? Az Újszövetségben Pál apostol tesz különbséget a gramma (latinul littera) és a pneuma (latinul spiritus) között. Innen datálható a "literális" és a "spirituális" értelem megkülönböztetése, legalábbis a középkori egyházatyák erre a versre hivatkozva vezették le a két alapvető értelem közötti megkülönböztetéseket. A középkorban fokozatosan alakult ki a népszerű quadriga, vagyis a négyes értelem. Az első a literális vagy történelmi, a második az allegorikus, a harmadik a morális, a negyedik pedig az anagogikus. A reformáció idején - ha rövid időre is - a literális értelem koncepciójában a történeti és a teológiai jelentés összekapcsolódott. A literális értelem a 18-19. század folyamán torzult el két irányba: a literalizmus, illetve a későbbi fundamentalizmus és a historizmus irányába. A kötet öt szerző tollából származó, egymással is vitába szálló tanulmányt tartalmaz: Fabiny Tibor és Paul R. Noble írása szintetizáló jellegéből adódóan keretként fogja közre Brevard S. Childs, Hans W. Frei és James Barr e témában írt tanulmányait.

Mutass kevesebbet