A Sumér Hitvilág és a Biblia

Emigrációs kiadvány! // A Sumér Hitvilág és a Biblia A könyv, amelyet az olvasó kezébe vesz - mint már a címe is sejteti -, nem mindennapi érdeklődésre tarthat számot. Bemutatja benne a szerző, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi stb. szaktudományos módszerekkel föltárt leletek és szövegek olyan korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz, de sok esetben több, mint ezer évvel később kerültek be az ószövetségi szentírás szövegébe. Rávilágít főként a sumér és más korai egyiptomi mágus, kanaánita stb. emlékekben föllelhető örök isteni igazságokra, amelyek a bibliai szövegben mint kinyilatkoztatott igazságok jelennek meg előttünk. Amikor tehát az egész világ várakozásának megfelelően a II. „Vatikáni Zsinat a Kinyilatkoztatásról szóló határozatában ünnepélyesen kimondta, hogy az Ószövetség könyvei sok ideig való és tökéletlen részt is tartalmaznak”, örömmel fedezzük föl, hogy az ószövetség népét megelőző ókori emberiség - bár még tökéletlen vallási tanításaiban - már igen sok tökéletes és örök értékű isteni tanítás csírája rejtőzik. Így tehát szükségessé vált az ószövetség népén kívül, az emberiség más csoportjainak részére adott isteni tanítások tárgyilagos vizsgálata és ismertetése is. Ezek fölött eddig vagy elsiklott a tekintetünk, vagy nacionalista törekvések ezekről igyekeztek elterelni a figyelmünket. A hittudomány és a szaktudományok egybevetésével kapott meglepő eredmények és párhuzamok fölismerésében jelentős szerepe volt a szerző kellő fölkészültségének. DR. ZAKAR ANDRÁS, aki Margittán, Bihar megyében 1912-ben született és a budapesti Piarista gimnáziumban érettségizett, előbb a Műegyetemet végezte el 1935-ben, és ott lett a Közlekedéstudományi és Vasútépítéstani Tanszéken tanársegéd. Ezután papi hivatását követve a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán folytatta tanulmányait és ott szerezte meg a doktorátust. Ezek által a szellemtudományok, a nyelvészet, és a műszaki tudományok gyakorlati szempontjainak egybevetésével szilárdan megalapozott és az egész emberiség összefogását és testvériségének tudatát elősegítő kutatások és tevékenységek vonzókörébe került. Személye az Egyesült Államokban sem ismeretlen. 1947 - ben a kanadai Ottawában rendezett Nemzetközi Mária Kongresszusra elkísérte Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket, mint a személyi titkára. A kongresszussal kapcsolatban a bíboros főpásztor meglátogatott sok kanadai és egyesült államokbeli magyar plébániát is. 1948 - ban a szerző is börtönbe került, amelyből 1953 - ban szabadult. 1970 - ben bírósági végzéssel rehabilitálták és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítették. Számos műszaki, hittudományi, történelmi, nyelvészeti, művelődéstörténeti tanulmányt illetve könyvet írt. Többek közt megírta Tóth Tihamér püspök életét, ahogy a kortársai látták. Összegyűjtötte a német nácizmus embertelenségeivel szemben fokozatosan kibontakozott magyar fegyver nélküli ellenállás legfőbb okmányait, és mint illetékes szemtanú, jegyzetekkel is ellátta azokat. Serédi Jusztinián bíboros - akinek utolsó éveiben dr. Zakar András szintén a személyi titkára volt - páratlanul erélyes, és eredményes föllépéseivel sok százezer különböző nemzetiségű üldözött életét mentette meg Magyarországon. A csikágói Current Anthropologyban 1971 - ben jelent meg a sumér - ural - altáji rokonságról folytatott első nemzetközi szintű eszmecsere, amelynek vitaindító és záró tanulmányát fölkérésre ő írta meg. Joggal reméljük tehát, hogy a Kedves Olvasó, amilyen érdeklődéssel olvassa át ezt a munkát, ugyanolyan hasznot is merít belőle. (Garfield, 1972.) „A SUMÉR HITVILÁG ÉS A BIBLIA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék megtudni, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi szaktudományos módszerekkel feltárt leletek azokról a korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz vagy ezer év múlva kerültek be az ószövetségi szentírás szövegébe.

Mutass kevesebbet