A szabadság vonzásában

Még az országhatárokon, politikai rendszereken átívelő életutakban minden korábbinál gazdagabb huszadik században is ritkaságszámba megy az olyan tanulságos, fordulatos pálya, mint amilyet ennek a széles politikai és emberi háttérrel felrajzolt önéletírásnak a szerzője járt be. E könyv lapjait forgatva a jelenleg az Egyesült Államokban élő és alkotó nemzetközi hírű matematikus professzor, operációkutató 1922-től 1966-ig tartó kelet-európai életének lehetünk tanúi. Egon Balas - akkoriban még Blatt Egon, később átmenetileg Balázs Egon, majd Egon Balas - 1922-ben született Kolozsvárott, magyar zsidó családban. Kamaszként meg kellett élnie addig biztosnak érzett, meghitt világának megingását, majd összeomlását, ez után pedig azt is, hogy kétségbe vonják jogát a puszta léthez. Merész volt, ügyes és korához képest érett gondolkodású, nem menekülni próbált, hanem csatlakozott az antifasiszta ellenállókhoz. Lebukott, elszenvedte a kínvallatásokat és a börtönt.A Margit körúti fogház evakuálásakor megszökött, s kalandfilmbe illő helyzetekből kivágva magát hazatérhetett a háború utáni Kolozsvárra - népes családja egyetlen túlélőjeként. Ilyen előzmények után szinte természetes, hogy aktív tevékenységet kezdett a Román Kommunista Pártban, ahol rövid idő alatt hivatásos pártmunkást csináltak belőle. ő azonban nem érte be ennyivel, hajtotta a tudásszomj, ismét tanulni kezdett, hogy diplomás közgazdász lehessen. Nem mellékesen ebben az időben rálelt életre szóló társára - ez a könyv nemcsak kordokumentum, hanem egy mai Rómeó és Júlia sok próbát kiálló szerelmének szemérmes krónikája is.Balast előbb Bukarestbe helyezték, 1948-ban pedig kinevezték a londoni román nagykövetségre. Az angliai kellemes kitérőt követően vezető minisztériumi beosztásokban dolgozott, majd - mondhatni megint csak az életút szerves folytatásaként - 1952-ben, ezúttal konstruált vádak alapján, ismét börtönbe került, most a Securitatééba.Súlyos testi-lelki megpróbáltatások után, a történtek ellenére még mindig elkötelezett kommunistaként, szabadult, s közgazdászként dolgozott tovább. Részben munkája révén táguló világképe, részben a romániai és külföldi, főként magyarországi események hatására mind távolabb került korábbi meggyőződésétől. Ugyanekkor a matematika, s főként ennek gyakorlati közgazdasági alkalmazása felé fordult, és fokozottan egyre inkább elmélyült ebben a világ e táján ekkoriban még alig ismert tudományágban.Miután felismerte a politikai rendszer határtalanul képmutató és korlátozó voltát, elhatározta, hogy családjával együtt elhagyja az országot. Ez végül hatévi küzdelem árán sikerült.E műben nemcsak a szerző életének néha hollywoodi forgatókönyvírók fantáziáját felülmúlóan izgalmas fordulatai meggyőző hitelességűek, hanem ilyen az az egyedülállóan érzékletes, objektív és ugyanakkor személyes kép is, amelyet az 1930-as évek végének, az 1940-es évek első felének Észak-Erdélyéről, majd a háború utáni Romániáról ad, melynek nyomasztó légkörét, hatalmi mechanizmusának működését tények és események felsorakoztatásával jobban sikerül érzékeltetnie, mint számos a szépirodalom eszközeivel bőségesen élő írónak.

Mutass kevesebbet