A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék / A Hunnia folyóirat megszületése és kimúlása

1989/90 - ez a nagyjából kétévnyi idő - történelmi érte-lemben nagy tavasza volt nemzetünknek: megmozdult az emberemlékezet óta alvó, de 1945 óta különösen mély álomba zuhant magyar rög, és sosem remélt csírák kezd-tek növekedni rajta. Isten nagy ajándéka, hogy kortárs-ként én is részesülhettem ebben a csodában. A tavaszok-ról viszont tudni lehet, hogy nem örökéletűek, mindig a nyár, az ősz, majd a tél követi őket. Félek, a történelem szakrális tavaszaira ez ugyanúgy érvényes, mint a mete-orológiaira. 1989/90 kikeletje már régen elvirágzott, ki-ki döntse el közérzetének megfelelően, hogy most éppen milyen évszakot élünk, de egy biztos: az e könyvben leírt összes adat, tény, esemény maga a színtiszta igazság, a megtörtént valóság, melynek krónikai hitelességéért bár-míkor felelősséget vállalok. Szőcs Zoltán

Mutass kevesebbet