A szarvasmarha tenyésztése

Dr. Schandl József. A szarvasmarha tenyésztése. Függelékben: A bivaly tenyésztése. 94 képpel. Harmadik, átdolgozott kiadás. Budapest, 1947. (Pátria ny.) 286 + [2] p. Előszó: "A szarvasmarha közgazdasági és mezőgazdasági jelentősége. Egyetlen gazdasági állatunk se termel olyan sokféle irányban és egyik se illeszkedik be olyan szervesen a mezőgazdasági üzembe, mint a szarvasmarha. Évente 1000-18.000 liter tejet termel. Teje eredeti formájában fontos vitaminokat tartalmazó, könnyen emészthető, kellemes ízű táplálék. Tejének termékei értékes tápszereket (vaj, sajt), ételek ízesítésére fűszeranyagokat (vaj, savó, író) és ipari nyersanyagokat (kazein, tejcukor, stb.) nyújtanak. Mint erőtermelő: kitartó, türelmes, könnyen kormányozható. Olcsóbb igás, mint a ló, mert takarmánya és szerszámja kisebb értéket képvisel, másrészt kisebb nála a rizikó és a tőketörlesztés. Ezzel szemben tény, hogy nem olyan ügyes és sík területen nem oly gyors a mozgása, mint a lóé, továbbá az út minősége és az időjárás inkább korlátozza használhatóságát, mint a lóét. Gyorsasága óránkint 3-4 km és munkanapjainak száma évente átlag 250-re tehető. Levágás után sok és értékes húst szolgáltat. Hazai húsfogyasztásunk 52%-át a szarvasmarha fedezi. Vágósúlya a hízottság foka szerint 42-60, borjúé 48-72%. (Nem számítjuk a vágósúlyhoz a vért, a bőrt, a fejet, a 4. csigolyától a farkat, a lábtőtől, illetőleg a csánktól lefelé a lábakat, a nyelvet, a szívet, a gégét, a légcsövet, a tüdőt, a májat, az emésztőcsatornát, a rekeszizom inas részét, a gerincvelőt, a gerincoszlop alatt futó nagy vérereket, az ivarszerveket és a tőgyet.) Húsa nagy tápértékű. A gerincen, valamint a combokon lévő izmok pecsenyét szolgáltatnak, mert fínomrostúak, ínmentesek és kevés bennük a kötőszövet; egyéb izmai I, II., III. osztályú leveshúst adnak." (Állattenyésztéstan. II. kötet.) Félvászon átkötésben.

Mutass kevesebbet