A Szatmármegyei német telepítés

"Az erdődi svábok Krasznay Miklós udvarbíróval igen meg voltak elégedve, mivel szépen bánt velük, s kötelezettségükön kívül semmit sem követelt tőlük. Saját kijelentésük szerint elszökdösnének, ki merre lát, ha ő távozna hivatalából. De nem minden uradalmi tiszt viselkedett ilyen emberségesen az új telepesekkel szemben. A nyílt levelek szerint a jövevények három évig nem tartoznak sem adót fizetni, sem szolgálatot teljesíteni az uraságnak. Az uradalmi tisztek azonban nem várták be a három adómentes év leteltét, hanem egy-két év múlva adót szedtek és szolgálatot követelek tőlük, úgyannyira, hogy az erdődi svábok tömeges szökéssel fenyegetőztek ezen állapotok fennmaradása esetén. Vármegyei adót hat évig nem kellett fizetni az új telepeseknek, a mesteremberek pedig egyáltalában fel voltak alóla mentve, mivel ők csak az uraságot tartoztak szolgálni. E tekintetben is fordultak elő visszaélések. Az erdődi sváboknak letelepedésük alkalmával azt ígérték, hogy az uraság egy negyed évig adómentes kocsmát ad nekik és búzával is segíti őket. De egyik ígéretet sem tartották meg. Különösen malomra volt szükségük, ahol a magyaroktól külön őrölhettek volna s ahol a magyaroknak nem lett volna szabad őrölniük. Itt fordult elő ugyanis a legtöbb veszekedés. Egyik magyar legény egy ilyen civakodás alkalmával meg is ütötte a sváb bírót, amiért aztán az összes svábok el akartak menni Erdődről. Csakis Krasznay udvarbíró tudta őket jó szóval visszatartani. Mind a frankok, mind a svábok arra kérték Károlyi Sándort, hogy mivel úgysem tudnak egyezni a magyarokkal, vagy telepítse őket Madarászra, vagy egy más, magyaroktól mentes községbe, avagy pedig engedje át nekik Erdődöt egészen. Egyben pedig biztosították a grófot, hogy ez esetben teljesen benépesítenék Erdődöt. Károlyi Sándor az erdődi új telepeseknek adott nyílt levél szerint hat rajnai forint földadót kívánt egy-egy telek után. Ezek hajlandók is voltak ezt az évi adót megfizetni, viszont arra kérték a grófot, hogy vegye pártfogásba őket a magyar jobbágyok erőszakoskodása ellen. A magyarok bitangoknak nevezték a svábokat. Nem akarták nekik átengedni a részükre kijelölt szántóföldeket és réteket."

Mutass kevesebbet