A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében

Illyefalvi I. Lajos A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében. Dir Bedeutung der Hauptstadt Budapest im wirtschaftlichen und geistigen Leben Ungarns. (Budapest, 1940. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala – Székesfőváros házinyomdája.) X + [20] + 151 p. (színes; ebből egy kihajtható, egy feliratozott hártyapapírral védett). Harántfolio. A Statisztikai Hivatal megbízásából kiadott kötet az általános népességi adatok után rávilágít arra, hogy a trianoni döntés után az ország ipari, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi életében Budapest mekkora szerepet visz. Csaknem minden adat Budapest nyomasztó túlsúlyát mutatja. Az adatokból kiviláglik, hogy a kormányzat a Budapest/vidék arányokban csak néhány területen ért el számára kívánatos változást. Az ország szinte kizárólag az oktatásügyben decentralizált, amennyiben a vidék egyes megyéi az elemi iskolák és az egyetemek szintjén lakosságarányosan lépést tart Budapesttel. Tanulságos adat az is, hogy az iskolán kívüli népművelés ismeretterjesztő előadásai és tanfolyamai vidéken jellemzőek, valamint a mozihálózattal szemben a vidék a rádió-előfizetések tekintetében megelőzi a fővárost. A vidék/Budapest összevetést szolgáló infografikákon kívül tanulságos adatok szerepelnek az egyes munkaágakban elérhető jövedelmekről, a gyáripar területi megoszlásáról, a vasúti áruszállítás irányairól, valamint külkereskedelmünk éppen aktuális partnereiről (Ausztria, Németország, Olaszország és Románia a négy fő kereskedelmi partner, a Szovjetunióval való kereskedelem zérusnak tekinthető). A makrogazdasági adatokon kívül a kiadvány rendkívül szerteágazó témákat boncol, így az öngyilkosságok legkedveltebb módszereiről éppúgy értesülhetünk, mint az autóbalesetek napon belüli, havi, sőt térbeli eloszlásáról. Rendkívül figyelemreméltó adatállomány. Fedőlapján kék zsinórral díszített, kiadói egészvászon kötésben, kiadói védőborítóban, védőtokban.

Mutass kevesebbet