Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

A szellem fenomenológiája

A szellem fenomenológiája - Régikönyvek
A szellem fenomenológiája - Régikönyvek A szellem fenomenológiája - Régikönyvek A szellem fenomenológiája - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Írók Tára XIX.
Fordítók:
Szemere Samu
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1979
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
ISBN:
9630522853
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
554 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 21.00cm
Súly:
0.60kg
Kategória:
TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 9

Az igaznak eleme a fogalom, igazi alakja pedig a tudományos rend-
szer.11. 1. - A szellem mostani álláspontja 12.1. - Az elv nem a beteljesedés,
a formalizmus ellen 14. 1. - Az abszolútum szubjektum 15. 1. és ami ez a
szubjektum 17. 1. - A tudás eleme 21. I. - Az ebbe való fölemelkedés a
szellem fenomenológiája 22. 1. - Az elképzeltnek és ismertnek átváltozása
gondolattá 24. 1., és a gondolat átváltozása fogalommá 25.1. - Mennyiben
negatív a szellem fenomenológiája és tartalmazza a hamisat 27. I. - Törté-
neti és matematikai igazság 28. 1. - A filozófiai igazságnak és módszerének
természete 32. 1., a sematizáló formalizmus ellen 33. 1. - Követelmény a
filozófia tanulmányában 34. 1. - Az okoskodó gondolkodás negatív maga-
tartása 38. 1. pozitív magatartása; szubjektuma 39. 1. - A természetes
filozofálás mint józan ész és mint zsenialitás 43. 1. - Befejezés, az író
viszonya a közönséghez 45. L

Bevezetés 47

A) Tudat

I. Az érzéki bizonyosság; vagy az „ez" és a vélekedés 67
II. Az észrevevés; vagy a dolog és a tévedés 84
III. Erő és értelem jelenség és érzékfeletti világ 74

B) öntudat

IV. Az önmagáról való bizonyosság igazsága 95
1. Az öntudat önállósága és önállótlansága; uralom és szolgaság 101
2. Az öntudat szabadsága 108. Sztoicizmus. 109. Szkepticizmus
110. és a boldogtalan tudat 113

C) Ész

V. Az ész bizonyossága és igazsága 123
1. Megfigyelő ész 128
a) A természet megfigyelése 130
Leírás általában 130. Ismertető jegyek 131. Törvények 132
A szerves megfigyelése 135
a) A szerves vonatkozása a szervetlenre 136. - )
Teleológia 137. - y) Belső és külső 140. -
aa) A belső 140. -


TAIITALOMJSGYZÉK

Tiszta mozzanatainak törvényei, az érzékenység stb.
141. — A belső és külseje 145. — /3/3) A belső ée a külső
mint alak 145. — yy Maga a külső mint belső és külső,
vagy a szerves eszme átvitele a szervetlenre 150. — A
szerves ebből a szempontból; neme, faja és egyénisége 153.
b) Az öntudat megfigyelése a maga tisztaságában és külső
valóságra való vonatkoz~ban. Logikai és pszichológiai
törvények 157
c) Az öntudat közvetlen valóságára való vonatkozásának
megfigyelése; fiziognómika és koponyatan 161
2. Az eszes öntudat megvalósulása önmaga által 181
a) A gyönyör és a szükségszerűség 187
b) A szív törvénye és az önhittség őrülete 190
o) Az erény és a világ folyása ' 196
3. Az egyéniség, amely magán ;és magáért-valósága szerint reális
a maga számára 201
a) A szellemi állatvilág és a csalás vagy a lényeges dolog 203
b) A törvényhozó ész 215
o) Törvényvizsgáló ész 219

D) A szellem

A szellem 225
1. Az igazi szellem. Az erkölcsiség 227
a) Az erkölcsi világ, az emberi és isteni törvény, a
férfi és a nő 228
b) Az erkölcsi cselekedet, az emberi és az isteni tudás, a bűn
és a sors 237
c) Jogállapot 246

2. A magától elidegenedett szellem; a műveltség 249
A magától elidegenedett szellem világa 252
a) A műveltség és valóságbirodalma 262
b) A hit és a tiszta belátás 272
A felvilágosodás 277
a) A felvilágosodás harca a babonával 278
b) A felvilágosodás igazsága 295

3. Az abszolút szabadabg és a rémület 300
Az önmagában bizonyos szellem. A moralitás 307
a) A morális világnézet 308
b) A színlelés 315
c) A lelkiismeret, a széplélek, a gonosz és megbocsátása 323


Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

1770 - 1831
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...