A szellem valósága

Name: A szellem valósága
Price: 2880.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Weissmahr Béla
ISBN: 9789636622893

Filozófiai útmutatás

Weissmahr Béla - A szellem valósága, Budapest 2009 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 3 240 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Weissmahr Béla jezsuita papként filozófiaprofesszor volt. Noha életművét ma inkább a német nyelvterületen ismerik és becsülik, „Ontológia” és „Filozófiai istentan” című könyvei magyarul is megjelentek. Jelen műve munkásságának utolsó nagy vállalkozása volt, eredeti tervei szerint egy háromkötetes metafizika első része. A Szerző sajnos már könyve német kiadását (2006) sem érhette meg. A szellem valósága a metafizika alapvetésének kísérletét tartalmazza.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789636622893
Kiadó:	Kairosz Kiadó
Kiadás éve:	2009
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	A. D. 2001 Nyomda
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	303
Fordítók:	Szombath Attila
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 19.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS                                                   I3

A. A METAFIZIKA MINT TUDOMÁNY LEHETSÉGES VOLTÁNAK
  IGAZOLÁSA                                                 17
  I. Mi A METAFIZIKA?                                       17
  II. A METAFIZIKA ALAPKÉRDÉSE                              22 
  III.A METAFIZIKA LEHETSÉGES VOLTÁT VITATÓ
    ELLENVETÉSEK KRITIKÁJA                                  26
    1. Kant a tudományként fölfogott metafizika
       lehetségességéről                                    28
       a.) A metafizika helyzete Kant gondolkodásában       28
       b.) Hogyan határozza meg Kant a tudományos 
            megismerést?                                    29
       c.) Mi következik e meghatározásból a metafizikára
            mint tudományra nézve?                          33
       d.) Milyen előfeltevéseket tett Kant?                34
       e.) Mi az, amit Kant kimutatott, és mi az, amit nem? 36
    2. A logikai pozitivizmus metafizikakritikája           38
    3. A metafizikához való viszony a későbbi analitikus 
       filozófiában                                         42
  rv. ÚTMUTATÁS A METAFIZIKA ALAPKÉRDÉSÉNEK POZITÍV 
    MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ                                       46
    1. A „retorzió" érve                                    49
    2. Mit vittünk itt véghez?                              51.
    3. Filozófiatörténeti példák ezen érvelési forma 
       alkalmazására                                        5 3
  V. VÉGSŐ MEGALAPOZÁS ÉS RETORZÍV ARGUMENTÁCIÓ             57
    1. Mit követel meg a filozófiai megalapozás 
       posztulátuma?                                        58
       a.) A nem levezető következtetésekkel
            operáló bizonyítás                              59
       b.) Az önmegalapozással történő végső megalapozás    61


  2. Hozzászólások a végső megalapozás
     problematikájához                                         6I
     a.) Gaston Isaye                                          61
     b.) Reinhard Lauth                                        63
     c.) Karl-Otto Apel                                        64
     d.) Wolfgang Kuhhnann                                     66
     e.) Az Apel és Kuhlmann ellen fölhozott legfontosabb
          ellenvetések                                         68
     f.) Vittorio Hösle hozzászólása                           70
     g.) A retorzív argumentáció alkalmazása
          Thomas Nagelnél                                      '73
VI. A RETORZIV ARGUMENTÁCIóRóL FOLYTATOTT VITA 
  ÉRTÉKELÉSE ÉS TOVÁBBVEZETÉSE                                 75
  1. Alapgondolatok                                            75
     a.) A nyelv kettős közlésfunkciója 75
     b.) Exkurzus az igaz ítéletek létrehozási feltételeinek 
          összefiiggéséről                                     80
     c.) A nyelv nem-propozicionális közlési funkciójának
          jelentősége                                          82
  2. Az alapgondolatokból folyó következtetések                87
     a.) A performatív ellentmondás alapvetőbb. mint 
          a formális                                           87
     b.) A végső megalapozás bizonyításának semmiféle 
          meghatározott logika nem előfeltétele                88
  3. Hogyan jutunk szükségszerűen igaz (valódi metafizikai)
     kijelentésekhez?                                          94
     a.) Ami ésszerűen nem tagadható                           98
     b.) A végsőkig megalapozott (metafizikai) kijelentések
          három tulajdonsága                                   98
  4. A végső megalapozás bizonyítása és az evidencia        100
  5. Az ellenvetések megválaszolása                         101
     a.) „A petfonnatív módon közölt nem ismerhető meg"     101
     b.) „A bizonyítás hipotetikus marad"                      103
     c.) „Az antinómiák egy esetéről van szó"                  105
     d.) .,Egy Üres cselfogásról van szó"                   110


        e.) A végső megalapozási bizonyítás nem illik bele
            a mai filozófia tájképébe"                       112

B. Az EMBER SZELLEMI LÉTMÓDJA MINT A METAFIZIKAI TUDÁS
  ALAPJA                                                     117
  1. Az EMBERI MEGISMERÉS ONTOLÓGIAI STRUKTÚRÁJA             1 19
     I. A megismerőnek a megismerttel való azonossága
        a megismerésben                                      120
        a.) Miért van szükség ennek igazolására?             120
        b.) Ennek az igazolásnak nehézsége                   123
        c.) A megismerés azonosságelméletének
            megalapozása                                     128
            a) Kijelentéseink igazságra való képességének
            végső alapja                                     130 
            fi) A kijelentés és a valóság, a gondolkodás és a
            lét felszíni különbözősége és háttéri azonossága 134
     2. Megfontolások a szubjektum szellemi létstruktúrájáról
        mint a megismerésbeli azonosság végső lehetőségi
        feltételéről                                         139
        a.) Mit jelent a „szubjektum-lét", illetve mi mindent 
            implikál ez?                                     139 
            a) A „tiszta", avagy „transzcendentális" én(re
            vonatkozó tudás                                  141
            —  A „tiszta én" lényeges tulajdonságai          142
            —  A „tuszta én" önazonosságát ki nem záró
               differenciáltság                              147 
            (i) További megfontolások az objektumszerü és a 
            szubjektumszerű létmód alapvető különbségének
            megértéséhez                                     152
            —  Objektum szubjektum nélkül nem lehetséges     152
            —  A szubjektum-lét nem vezethető vissza az 
               objektumlétre                                 157
            —  A szubjektum felől az objektum megfelelően
               megmagyarázható: a szubjektum primátusa       158
        b.) Az ellenvetések megvitatása                      161


          a) E tudás problematikája                       163
          p) A tudásunk határára vonatkozó kérdés         166
          y) Még egyszer: Az egyértelműen nem
          objektiválhatóról és rögzíthetőről való tudásunk
          „helye": az éhtudat                             169 
  3. Összefoglaló válasz arra a kérdésre, hogy mi a végsőkig
     megalapozott tudás végső alapja                      171
     a.) A transzcendentális rejlexióval föltárható tudás 171
     b.) Megismerésünk egyetlen a priori-ja: a lét        174
     c.) A referencia gyökere                             175 '
11. AZ EMBERI MEGISMERÉS STRUKTÚRÁJA ÉS A TUDÁS              •
  ARRÓL, „AMI VAN"                                        177
  I. Megismerőképességünk differenciáltsága               177
  2. Egység a differenciáltságban                         180
     a.) Az észbeli megismerés tapasztalati jellege       181
     b.) Ebből adódó belátások                            184
     c.) Miről tudunk e tudás által                       187
  3. Mire gondolunk, mikor a „lét" szót használjuk?       188
     a.) A lét mint egzisztencia                          189
     b.) A lét mint predikáció                            194
     c.) A lét mint a különbözők azonosságának tételezése 194
     d.) A „lét" alapjelentése a szubjektivitás felől     195
  4. Mi (tehát) a voltaképpeni létező? — A szellem.       197
     a.) A létmegértés tartalmához                        199
     b.) A lét objektiválhatatlanságának kérdéséhez       201
     c.) Az azonosságelv problémájához                    203 
          a) Az azonosságelvnek az analitikus filozófiában
          szokásos értelmezése                            203
          i3) J. G. Fichte                                206
          y) G. W. F. Hegel                               207
          S) M. Heidegger                                 211
          c) D. M. de Petter                              212
          Q E. Coreth                                     214
          ri) Pierre Scheuer                              214
          0) Mit mond ki tehát az azonosság elve?         216


     5. A metafizikai kijelentések tulajdonságai és a metafizika
        tárgya                                                  218
   111. A RETORZÍV ARGUMENTÁCIÓ, A TRANSZCENDENTÁLIS 
     ANALÍZIS ÉS A HEGELI DIALEKTIKA STRUKTURÁLIS
     HASONLÓSÁGA                                                233
     1. A retorzív argumentációról                              224
     2. A transzcendentális analízisről                         225
     3. A hegeli dialektikáról                                  226
        a.) Mit értsünk a „fogalom mozgása" kifejezésen?        228
        b.) „Minden dolog önmagában ellentmondó"                230
             a) Az elvont vagy értelmi                          230
             (3) A dialektikus vagy negatívan-ésszerű           231
             y) A spekulatív vagy pozitívan-ésszerű             232

C. AZ EMBER HALÁLT TÚLÉLŐ ÉLETE A TERMÉSZETES ÉSZ 
   FÉNYÉBEN: A LÉLEK HALHATATLANSÁGÁRA VONATKOZÓ 
   FILOZÓFIAI KÉRDÉS                                            237
   I. ELő8Észtrő MEGFONTOLÁSOK A I    EIFK HALHATATLANSÁ-
     GÁNAK (KIFEJEZETT) FÖLMUTATÁSÁHOZ                          240
     L Ami a lélek halhatatlanságát kétségessé teszi            240
     2. Mit értsünk azon, hogy a lélek nem vezethető vissza
        az ő materiális szubsztrátumára?                        242
     3. A redukcionizmus tarthatatlansága                       245
   II. Az EMBERI LÉLEK SZUBSZTANCIALITÁSÁNAK ÉS VILÁGOT
     TRANSZCENDÁLÓ KARAKTERÉNEK FÖLMUTATÁSA                     250
     I. Az ember alapvető s a szó teljes értelmében véve szellemi 
        természetű aktivitása: az önmagának való jelenlét       251
     2. A szellemi cselekedetekben megmutatkozó feltétlen 
        dimenzió, amely a lélek szubsztancialitásának további 
        bizonyítását nyújtja                                    254 
        a.) Az igaz és a hamis közt különbséget tevő racionális
             gondolkodás: az igaz ítéletekben lévő feltétlenség 254
             a) Az a tény, hogy az igaz és hamis kijelentések
             egymást feltétlenül kizáró ellentétet képeznek, az
             ítélő emberben lévő feltétlen princípiumra utal    255

A szellem valósága

Filozófiai útmutatás

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Weissmahr Béla

Weissmahr Béla további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A szellem valósága

A szellem valósága

Filozófiai útmutatás

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Weissmahr Béla

Weissmahr Béla további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.